Itt dorombol a konyhában, halkan, diszkréten szárítja a ruhákat így este 11 körül. A sötétben nézem ahogy a zöld, narancssárga pici led lámpák villognak. Olyan érzésem van, mintha egy kandalló mellett kuporognék, belefeledkezem a zümmögő, doromboló a talpamat csiklandozó élménybe. Van egy Zanussi mosó - szárító gépem. Nem kell többet a mosodában várnom, hogy a kőkorszaki mosógép kiköpje a ruhákat 20 perc után 3 fontért, aztán várni, hogy legyen szabad szárító, majd cipekedni hazáig. Bármikor, bármit moshatok ha kedvem tartja akár mindennap! És mindössze 145 font volt (az új kb.400 Font). Még gondolkodom a nevén, de mivel a sárga miniporszívónkat Chuck-nak neveztük el, lehet, hogy ő lesz Segal, vagy Bruce... :)
A miénk Dönci volt, amikor még Belgrádban voltunk. :)) A porszívónk meg Micike. Nem tudom, hogy miért hajlamos rá mindenki, hogy neveket adjon a háztartási gépeknek... :)
VálaszTörlésAmikor így örül az ember egy segítségnek, akkor mindenképp családtaggá válik :)
Törlés