Over the Rainbow :P

Mindenkinek aki ma délelőtt szorított nekem szívből köszönöm a segítséget, ugyanis felvettek a Rainbow Hotelbe. Miután Aisát elvittem a suliba, elsétáltam a szállodához, és úgy örültem hogy kb. 15 perc alatt simán odaértem, tehát nem kell buszjegyet vennem. Lementem a tengerpartra mert még tízig bőven volt időm. Éppen apály volt és mivel fújt a szél a felhők csak úgy rohantak az égen. Néha kibújt a nap, akkor meleg volt, aztán beborult és hűvös lett újra. 

Ücsörögtem ott egy kicsit aztán visszasétáltam a Belgrave road-ra a szállodához. A recepciósnak szóltam, hogy Tracey-t keresem, aki rögtön felszólt a hölgynek, addig a társalgóban leültem. Ez szerintem egy középkategóriás szálloda lehet, nincs nagy puccparádé, régi bútorok, régi vendégek J. Tracey egy nagyjából velem egykorú hölgy volt, kedvesen beinvitált egy társalgóba. Amikor leültem gyorsan azzal kezdtem, hogy neharagudjon de nem beszélek valami jól angolul, hogy  elejét vegyem a dolgoknak, de azt mondta, hogy semmi gond, van itt is egy magyar lány, van lengyel, bolgár, román, úgyhogy nem újdonság, ha valaki még nem beszéli úgy a nyelvet. Fogott egy papírt és leírta, hogy mennyi időt kellene dolgoznom, mennyit kapok érte és hogy ez megfelel-e. Mivel bőven belefér az időmbe napközben ezért rábólintottam, úgyhogy vasárnap kezdek is, utána szerdán és szombaton lesz szabadnapom. A munkám a szobák és a közös helységek takarítása. Kell egy fekete nadrág és egy fehér póló és ennyi! Az interjú nem tartott többet 15 percnél, aztán már röpültem is ki a szálloda kapuján két méterrel a föld felett és gyorsan hívtam mindenkit, hogy sikerüüüült! 

A Rainbow Hotel

A Belgrave road az Agatha Christie városnéző busszal

Jó, hát nem álmaim állása, de én szeretek takarítani és jelenleg ez a legideálisabb munka amit el tudok magamnak képzelni, ráadásul egy szép helyen,  közel az otthonunkhoz, tehát még órákat sem kell utaznom. Néhány perc múlva csöngött a telefonom és Alex hívott a Wise munkaközvetítőből, hogy akkor nem megyek ma takarítani? Mert fél tízre kellett volna mennem! Földbe gyökerezett a lábam, hiszen két napja azt írta sms-ben, hogy szombaton fél tíztől kell mennem a Torquay Holiday Parkba! Persze tegnap is hívott és magyarázott valamit, de nem sokat értettem, vagyis azt hittem,hogy azt kérdezi,megkaptam-e az üzenetet és akkor tudok-e menni. De ezek szerint azt mondta, hogy nem szombaton, hanem pénteken kell mennem! Így hát most talpig interjúra öltözve mehettem takarítani :P Rohantam a buszmegállóba. Egy angyal újra a segítségemre sietett, mert amikor a buszról leszálltam, még egy negyed órát kellett volna gyalogolnom, de Ildikó felvett és elvitt a Holiday Parkba, és megígérte, hogy ha végzek értem jön és elmegyünk együtt vásárolni aztán hazavisz. Nagyon el vagyok kényeztetve, és igazán örültem, hogy nem kell buszoznom és cipekednem miután 5 órát takarítok. Itt a parkban mobil házak vannak, valamivel olcsóbb  kemping mint a Finlake, de a házak nagyon kis helyesek. 

4 házat kellett komplett kitakarítanom és négy előtt valamivel végeztem is. Ildikóval, a nagy fiával Leventével (ő annyi idős mint Debi és a South Devonba jár) és a két picivel: Daniroy-jal és Kumarral elmentünk a Lidl-be és bevásároltunk, aztán hazaröpítettek. Nem lehetek elég hálás neki ezért a figyelmességért!

Szerencsére holnap pihenhetek, aztán vasárnap munka.
Aisa ma elmesélte, hogy tanult egy csomó mértani elnevezést angolul és kapott egy ceruzát dicséretből !