Hetek óta írom a regényemet! Annyira izgalmas, hogy alig bírom letenni :))) Sokszor az ipademen pötyögök, de ha hozzàjutok a géphez és épp nyugi és csönd van akkor egy óra alatt képes vagyok hosszú oldalakat megtölteni. Az egészben az a csodálatos, hogy én magam sem tudom hogy a következõ pillanatban mi fog történni a hõseimmel. Aztán mintha egy filmet néznék, pörög a szemem elõtt és nekem csak irnom kell amit látok! Fantasztikus érzés! És nem is tudom mi lesz ha egyszer be kell fejeznem! De mégis...annyira kíváncsi vagyok a végére!
Lábjegyzet: Lehet, hogy Tolsztoj is így érzett mikor a Háború és békét írta? A könyv terjedelmét illetõen... (A hasonlat nagyképūségre vall, de merjünk nagyok lenni! :)))))
