Itt Angliában az érdekes események karácsony előtt történnek, a december 25 csak az egész betetőzése, végkifejlete a készülődésnek. Rengeteg rendezvény van nap mint nap (nemcsak hétvégén) az utcákon, településeken, iskolák által szervezett vagy az önkormányzat rendezte bulik, vásárok, hacacárék...
Ha van ideje az embernek akkor mindennap megtöltheti a hasát az itteni legistenibb hamburgerrel amit az utcán sütnek és lenyomja az összes mekis hamburgercsodát. Ha van ideje az embernek, mindennap részt vehet egy-egy zenés-táncos vásározós rendezvényen, ahol kézzel készített díszekkel és ajándék ötletekkel várják a vásárlókat, és nem horror hanem elérhető árakon. A rádióból mindennap megunhatatlan karácsonyi slágerek szólnak és mindenki csak erről beszél. Az iskolákban, munkahelyeken gazdát cserélnek a karácsonyi képeslapok, iszonyatos mennyiségben. Mi is sok lapot kaptunk, ismerősöktől, ismeretlenektől, rokonoktól, kollégáktól, osztálytársaktól, barátoktól, szomszédoktól. Nem csodálom, hogy itt a kizárólag ünnepi kártyákra szakosodott üzletek virágoznak egész évben. Mert mindíg van mit ünnepelni és az angolok imádják a körítéseket. És ez így van jól. Az ember átveszi egy idő után a hangulatot, a mosolygós arcokat az üzletekben, a már már giccsesbe forduló feldíszített házak látványát is megszokjuk, és egy idő után még talán tetszik is. Nekünk olyan sok időnk nem volt, de azért néhány kellemes dologban igyekeztünk részt venni.
Aisa sulijában coffee afternoon volt, ez olyan adományozós dolog: a szülők kettő körül megérkeznek, kávét, sütit tudnak venni és közben meghallgatják a gyerekek műsorát, természetesen a karácsony jegyében. Este suli diszkó volt amire Aisa a zsebpénzéből vett egy csini ruhát előző nap a városban. Mert ugye nem mehet ugyan abban a ruhában mint az előzőre! Ki hallott már ilyet... :D
Eljutottunk újra a Fore streeten (ami a kedvenc sétálóutcám) a karácsonyi utcabálra, ami fantasztikus volt. Élőzene, artisták, tűznyelők (vagy tűzköpők inkább) és előadóművészek, forraltbor, vattacukor, hamburger, iszonyatos mennyiségű habos műhó, amiben a gyerekek szinte már korcsolyáztak és remek hangulat. Ez volt jellemző a délutántól este nyolcig tartó bulira, és nem csalódtunk.
17.-én megérkezett a Coca Cola kamion, és egésznap lehetett fényképezkedni. Brigittával találkoztam munka után, vele néztük meg először a kamiont a Primark előtt és már akkor is nagyon sokan voltak, de aztán este amikor a lányokkal és Tibivel visszamentünk, akkor hihetetlen tömeg várt minket. Ettől függetlenül elég gyorsan ment a sor a kamion mellé, ahol excluzív fényképeket készítettek az emberekről majd egy kártyát adtak, amelyen egy kód volt, amit a Coca Cola honlapra beírva, a képet letölthetted. Látványos volt.
Másnap este a St.Marichurch Templomban Aisa iskolája adta elő a Christmas Carol-t, ahol a gyerekek nagyon szépen énekeltek. A négyévesektől a legnagyobbakig, tehát a hatodikosokig, mindenki kivette a részét a műsorból. Ami a legjobb volt hogy nem volt olyan hosszú mint tavaly :D és igy sokkal élvezetesebb volt, mert tavaly a sok kisgyerek már nagyon unta egy óra után és egyre nagyobb volt a sírás rívás.
Szombaton Debikét kivittük a reptérre, mert a karácsonyt Magyarországon ünnepli Daniéknál. Előző nap főztem egy jó húslevest és három rúd diós bejglit, valamint a karácsonyfát is felállítottuk, hogy legyen egy kis előkarácsonyi hangulat. Az ajándéka az volt, hogy vásárolt magának néhány szép holmit. Ő is vett nekünk néhány ajándékot. Én egy szép sálat kaptam, Tibi egy pólót, "eating, sleeping, kayak " felirattal, Szula egy nyakláncot és Aisa is egy sálat, ami egy előajándék, mert az ő nyaklánca még nem érkezett meg sajnos a postával.
Szóval elvittük Debit Bristolba és hazafelé megálltunk Exeterbe hogy megnézzük a vásárt amit minden évben megrendeznek a katedrális körül. Tudjuk, hogy ha legközelebb megyünk, nem zabálunk be a Kfc-be, hanem a vásárba eszünk isteni német sültkolbászt, fokhagymás vagy baconos tepsis krumplit és utána bőven ehetünk édességet is. Azt azért most is ettünk. Megismerkedtem egy új finomsággal, amit ugyan a francia standon lehetett kapni, de egy spanyol édesség, a neve Churros és picit fánk ízű picit gofri ízű de valami fantasztikus finom. Hosszú csíkokban lett kinyomva egy nyomózsákból egyenesen a forró olajba, majd felolvasztott Nutellával lett leöntve... Isteni volt.
A lányoknak is jól zárult ez az év, az eredményeik nagyon jónak mondhatók. Debike egyetemi jelentkezésére öt lehetséges egyetem közül öten jelezték a szándékukat, hogy felvennék.Szula újra egy szép festménnyel gazdagította a családi galériát.
Most van néhány nap pihi nekem is, aztán sajnos 24-én dolgozom, de csak délelőtt, úgyhogy nem maradok le a karácsonyról. Izgatottan várom Szulamit ajándékát, ami még becsomagolva van a fa alatt de talán még jobban várom az általa készített családi videót amire már egy hónapja gyűjti az anyagot, a vicces és ünnepélyes pillanatokról a családban.
.jpg)
.jpg)
