2013. november 4., hétfő

Mesés Torquay

Bizony több mint egy éve élünk itt és újra és újra találok számomra még felfedezetlen helyeket Torquay-ban. A szerencse mindíg mellém szegődik és egy-egy off napomon amikor csodálatosan süt a nap, felkerekedek és kihasználom a nekem kínált lehetőségeket, elindulok az orrom után... 
Elakadt lélegzettel  feledkezem bele az erdők, lugasok, meredek, lejtős és zeg-zugos utak  csodálatába, melyek a tenger felé, vezetnek, s ahol csak a zúgó hullámok zaját hallja csak az ember és a madárcsicsergést. Nehéz képekben visszaadni ezt, hogy Ti is láthassátok, mert nem vagyok profi fotós és a felszerelésem is csak egy telefon kamerája :) de azért megpróbálom. Mai gyűjteményem az Oddicombe sziklái  között vezető erdei ösvényt mutatja be.

























2013. november 1., péntek

Halloween

Már napok óta készültünk az eseményre. Hétvégén az egyfontos boltban vásároltunk mindenféle ijesztő ablakba  való dekorációt, töklámpás világitót, zöld pókokat, csontvázat és felfújható denevért. 
A lányoknak arcfestéket ördögfarkat és fület, cukorkákat (a hozzánk bekopogtató szörnyecskéknek).  Szerencsére szabadságon vagyok a héten így volt időnk tököket is faragni. 






Tegnap délután kidekoráltuk az ablakot, időközben pókhálókat is beszereztünk randa fekete pókokkal díszítve. Fél hat körül már kopogtatott az első gyereksereg aztán tíz percenként újabb csapatok lepték el a bejáratot. Mi hatkor indultunk Aisával, Szulával és a két kis barátnőjükkel Eszterrel és Anitával akik augusztus végén érkeztek ide. Nagyon szörnyen nézett ki az összes gyerek. Aisa halott hercegnőnek öltözött (erre tökéletes volt a szülinapi jelmeze) pókhálós hajjal és hófehérre festett arccal. Szula csini ördöglány lett piros szarvakkal, farokkal és fekete maszkkal. Anita és Eszter tökjelmezbe öltözött és ők is nagyon  ijesztőek voltak. 





Akkora volt a forgalom este fél hétkor itt a környéken, mint az iskolai napokon. Szellemek, kaszások, csontvázak és különböző rémségek jöttek szembe az anyukájukkal, apukájukkal, nagytesójukkal. A kivilágított házakba bekopogtattak a lányok és majdnem az összes ajtó meg is nyílt számukra, persze volt egy olyan is ahol egy pocakos és már jócskán a Halloween-i pohár fenekére néző úr nyitott ajtót és a sablon kérdésre, mármint, hogy "trick or treat?" egy perc bamba nézelődés után azt válaszolta, hogy "-trick..." Erre a lányok nem igazán készültek fel és csak álltak megkövülten, aztán bekiabáltam, hogy búúúúúúú, majd boldog Halloweent kívánva elköszöntünk a támolygó bácsitól. Na, legalább megismertük a közeli, s távoli szomszédainkat. Sok házban persze boszorkányok, szellemek nyitottak ajtót, és nagyon kedvesek voltak. A lányok sok édességet gyűjtöttek, majd hazaérve teljes sötétség várt minket, mert időközben Debi és Tibi elosztogatták a cukrokat és sötétbe borítva a házat jelezték, hogy már nem tudunk kellő mennyiségű édességgel kedvezni a rémségeknek. A gyerekek összeszámolták az édességeket, majd még egy-két órát a félhomályban csendben játszottak.

 Debi mesélte, hogy a tökök nagy sikert arattak, mert volt aki be sem kopogott, hanem csak lefényképezte őket. A hányós tököt is sokan dícsérték. Az időjárás is sokkal kedvezőbb volt, mint tavaly, mert szemben az 5 fokkal esőben, most 14 fok volt és nem esett, csak késő éjjel kezdett el zuhogni, de minket az már nem zavart.
Ma mindenszentek van itt Angliában is. Emlékezünk a szeretteinkre, akik már nem lehetnek közöttünk. Este gyertyát gyújtunk Mamának, Dédinek, Dédi mamának, Rózsi néninek, Marcsa néninek, Cassy-nek ...