Genetika

A karácsonyi papucsom Sunny megkóstolta, de sikerült valahogy még megmentenem mielőtt az egészet elfogyasztotta volna. Igazából gondosan kiszedte a szőrös külsőrész alól a fehér memorifoam betétet és azt szedte millió darabra. A másik karácsonyi ajándékom néhány napja "érett" meg, mert visszaküldte az Ancestry a DNS eredményeim. Szóval most már tudom, honnan jöttem, vagyis az őseimet honnan fújta a kárpátmedencébe a szél. Olyan érdekes, amikor a youtube videókon kibontják a megrendelt DNS vizsgálat eredményeit és ott húhognak meg hápognak, hogy ezt nem is gondoltááák volnaaaa és, hogy jaaaaaj de érdekeees. Hát engem nem ért drámai meglepetés igazából, de hát mit is vártam mégis? Nem is tudom, talán egy kis afrikai vagy spanyol beütést... :D

Az egyszerűség kedvéért :D (oroszból hármasnál jobb soha nem voltam, aztán most tessék!)

A hugoméval összevetve, neki lényegesen izgalmasabb a térképe :D

Az ember azt gondolná, hogy a testvérek genetikai térképe között nincs lényeges különbség, de erre mélyen rácáfol a miénk. A nővérem még hátra van. Azt hiszem összedobjuk hamarosan az ő vizsgálatának az árát is és legalább kiderül melyikünkére hasonlít jobban. Ami miatt érdekes nekem ez az egész az az, hogy az apánkat örökbe fogadták, így fogalmunk sincs az ő családjáról, felmenőiről. Itt az Ancestry-n és a MyHeritage-en, feltöltve a genetikai eredményeim, felvonultatja a genetikailag hozzám legközelebb álló embereket szerte a világon. Ezek lehetnek második,  harmadik, negyedik stb. unokatestvérek. Ha ügyes és elég kitartó az ember akkor rátalálhat olyan kapcsolatokra, amelyek  az apai ágról származnak. Ez izgalmas nyomozás, de hosszantartó és türelmes kutatómunka kell hozzá és főleg idő! Na, majd meglátjuk.

Napfényes London

Lejár az útlevelünk,  így muszáj volt felmenni a londoni magyar nagykövetségre, hogy újat csináltassunk. Igaz, hogy csak áprilisban jár le, de Szula megy vissza az egyetemre, és tavasszal csak néhány napra jön haza. Ha minden jól megy, szeptemberben utazik Dél-Koreába, hogy a következő egyetemi évet ott töltse, így szüksége lesz rá. 

Október végén kértük az időpontot, és reménykedtünk, hogy a mostanában szélsőségesnek mondható időjárás nem tesz nekünk keresztbe (hó, jég, özönvíz stb :P ). Hogy nem tett keresztbe az hagyján, de ma olyan csodálatos és napfényes, nyugodt január negyedike volt Londonban, mint a mesében. Igaz, nem volt meleg, mindössze három fok, de nem fújt a szél. Tibi már tegnap lefoglalt és kifizetett négy óra parkolást egy parkolóházban, így emiatt sem kellett aggódnunk.

Korán indultunk, tízre oda is értünk és átadtuk egy pasasnak a kocsikulcsot, aki a sok Bentley, Ferrari és egyéb előkelő társaság közé parkolta a Volvónkat. Meg is beszéltük kifelé menet, hogy ha véletlenül másik autót hoznak ki a miénk helyett akkor fapofával beülünk és elhajtunk vele :D. Aisa persze elárulta volna magát, mert a Szulától karácsonyra kapott Nintendo 3D játékát otthagyta az autóban és anélkül nem jött volna haza.  

A parkolóház nem volt túl messze a nagykövetségtől, az egyik kedvenc városrészünkben Chelsea-ben, ahol gyönyörű, igazi régimódi angol házak között sétáltunk a délelőtti napsütésben. Az úton nem voltak túl sokan, nyugis péntek délelőttnek ígérkezett. 

Épp időre érkeztünk a követségre, mert ahogy az ajtón beléptünk, már szólítottak is minket. Két ügyintéző hölgy foglalkozott velünk,  alig fél óra múlva már újra kint is voltunk az utcán. Egy újabb séta következett, amolyan ráérős, hiszen volt még időnk kettőig. 

Délben a kedvenc gyorséttermünkben ettünk, ami csak Londonban és környékén található, a neve Leon. Az éttermet még tavalyelőtt fedeztük fel, amikor a Brompton világbajnokságról hazafelé megálltunk a Canary Wharf-ot megnézni és ebédelni szerettünk volna. Persze ez nálunk soha nem egyszerű, hiszen Szula lisztérzékeny és olyan helyet kell keresni, ahol gluténmentes ételek is vannak. A Leon-ban viszont temérdek gluténmentes étel van, és nem csak zöldség és saláta, hanem rántott csirkefalatok, különleges fűszerezésű saláták, hamburgerek, húsgombócok stb.  Most a Viktória pályaudvarnál egy hatalmas bevásárlóközpontban ültünk be az egyik étterembe és választottunk, ki mit szeret.

Ezután elsétáltunk a még január végéig nyitvatartó Winter Wonderland-be, ami a Hyde parkban van.Az egész nyáron Torquay-ban üzemelő panorámakerék is itt telel  minden évben.

 Ettünk egy kis édességet és visszasétáltunk az autóhoz, majd kettőkor elindultunk haza, mert nekem holnap dolgoznom kell menni és nem akartunk túl későn hazaérni. Így is majdnem fél hét volt mikor megérkeztünk. 

Sunnyra Debi és Dan vigyázott napközben, szerencsére nagy galibát nem csinált (a kutya)

 Szula holnap pakol, mert vasárnap szeretne visszamenni Sheffieldbe, hogy még mielőtt elkezdődik a szemeszter, befejezzen egy hosszú esszét. A könyvtárban a szükséges könyvek között, ez jobban fog menni, mint itthon. Sajnos én nem tudom elkísérni, mert dolgozom, Tibi viszi vissza a sok cuccával és a túléléshez szükséges élelemmel együtt.