Karácsony 2011

Szerencsére elég nyugisan telt ez a mai nap. Lehet hogy azért mert megfenyegettem a lányokat,hogy minden veszekedésük fél órával tolja el a gyertyagyújtás időpontját :) A beigli szinte tökéletesre sikerült, véletlenül 18 év után nem repedt el. A töltött káposztát már tegnap megcsináltam ma a husilevest és a rántott húst, krumplival és burgonyasalátával. Sajnos Szula egész nap nem érezte jól magát, a betegség kerülgette, ami estére bizony ki is jött, mert lázas lett. Tibi egésznap dolgozott de 4-re hazajött, mi addigra már a karifát felállítottuk, feldíszítettük és a kaja is készen

lett. Szépen felöltöztünk, és vacsoráztunk. Aztán jöhetett a papírszaggatás :) Szerintem mindenki jól járt. Én most kaptam egy igazi Dior parfümöt és a régen vágyott és a könyvünnepet otthagyott Kepes könyvet. Tibinek már két hete odaadtam az Azzaro-t, hogy illatozzon az utasoknak, így most nem tudtam semmit adni neki. Tomi írta a FB-on, hogy ők is állítottak fát,de majd csak holnap ajándékoznak. Mivel Torquay-ban kb. 5 fok körül van és így a hó nem esik, a belvárosban habban szórták a járókelőket műhó gyanánt de állítólag nagyon klassz volt. Remélem Szula gyorsan rendbe jön, mert 2-án szeretnénk a Sárvári fürdőbe

elmenni, mert nyertünk 5 belépőt. Mivel mi nagyon rendes és adakozó emberek vagyunk, a Hősök terén felállított Mikulásgyárban több tonna játékot elvittünk itthonról, ezt kaptuk cserébe. Remélem jövő karácsonykor már Angliában leszünk. És még egy nagy dolog, az én pici hugom beiglit sütött!! És nem is akármilyet!!

Könyvünnep a suliban

Most is mint minden évben a suliban vasárnap délután könyvünnep volt. Ilyenkor az aulában kőrbe kirakodják a könyveket és az osztályokból néhány vagy több gyerek árulja a portékát. A stílusok különbözőek: gyermek, ifjúsági, komoly és vidám, úti és vallási könyvek, ismeretterjesztő és szépirodalmi alkotások a régi és az új kiadások kavalkádjában. Persze előfordulnak csecse-becsék dobozkák, kügyük-mütyük, füzetecskék, kártyák, mackók szép ruhában, színes fajátékok, tekergethető vagy csak dísznek a polcra játékok, színes matricák pörgő forgó színes ruhácskákban nemezből készült babák...

Debi az osztálytársaival könyveket árult, azt igérték, hogy a bevétel 10 százaléka az övék lehet, ha szépen, becsületesen dolgoznak. Szula egy órát árult barátnőjével a standjukon. Mi Aisával csak nézelődtünk és a vásárló szemével vizslattuk a könyveket.

Emmának (mert Aisa őt húzta ki az osztály Hanukai ajándékozásán) vettünk egy szép kis képkeretet, amibe Aisa és Emma barátságképe kerül, valamint egy csuda kis fából készült

manócska hajcsattot.

Aisa választott magának egy Boribon könyvet és én még megleptem egy "Mit jelent zsidónak lenni" c. könyvet mert ez a kérdés sokszor felmerült a kis fejében.

Szula egy jó kis könyvet választott magának, amit már régen kinézett egy plakáton az utcán, mert ami feltünt benne, hogy a Balaton környékén játszódik, a címe Helka. Én szivesen megvettem volna magamnak Kepes András legújabb könyvét a"Tövispuszta"-t, de majdnem háromezer forint volt, így letettem róla és böngészgettem a használt könyvek között, majd egy magyar írók párizsról szóló novelláit tartalmazó"Isten hozzád Párizs" c. könyvet választottam magamnak, inkább a helyes kis apró külseje és a hangulatos párizsi utcaképet ábrázoló borítója miatt.

Hazajöttünk és mindenki letelepedett valahová. Olvasó órát tartottunk, még a tv-t sem kapcsoltuk be, csak halkan a rádió szólt a háttérben. Ez a gyerekkoromat juttatta eszembe, nyugi

volt és mindenki csendben olvasott, és hát sajnos engem az öblös fotel mélyén el is nyomott az álom. Arra ébredtem, hogy Aisa felkiáltott: Anya kiolvastam egy könyvet! Büszke vagy rám? Szula is már két fejezetet kivégzett :) És te anya?

Mennyit olvastál? ŐŐŐ, hát én két oldalt... Pukkadoztak a nevetéstől.

Nyavaja

Ma délelőtt egyszer csak tüsszentettem egyet és onnantól számítva betegnek érzem magam. Pláne a mai naptól két hétig szigorú fogyókúrára fogtam magam, mert 66 kg vagyok és ha jön a karácsony az + 2 kg. Na most, ha lefogyok két hét alatt 4 kg-ot és karácsonykor visszafogyok +2 kg-ot az tiszta haszon :) Mostmár csak a megvalósítás lesz nehéz. Itt van ez a takonykór és plusz korog a gyomrom.

Holnap reggel jön a Miki és a lányok a következőt kérték: fejenként egy üveg Nutella, CSAK névreszóló és kizárólagos használatra! 1 csomag pisztácia!

Én még megtoldottam (Miki megsegítésére egy csomag savanyú cukor, nyalóka összeállítással mert nem tudtam tegnap a Müller-ben megállni, hogy ne vegyek. Vettem még három igazi mikulás zsákot és nem csomagot. Évek óta másfél órába telik amíg a "Mikulás" becsempészi a csajok szobájába a csomagját, mert ilyenkor olyan éberen alszanak, de a csomag az zörög-csörög, susog és szegény Mikulás ha már bejutott nagy nehezen valahogy a kéményen, legalább a gyerekszobában ne bukjon le a zörgő csomagjaival. Ezért megleptem Őt három egyforma zsákocskával, amelyre este még a lányok nevét is rá fogom hímezni. Rengeteg időt fogok az Öregnek megspórolni!

Hahh

Csuda dolog ez, az ember tényleg megsavanyodik ahogy egyre idősebb lesz. Nézve a 2009-es bejegyzéseim, még a katasztrófálisnak tűnő eseményeket is humorral fűszerezve és vidáman írtam le. Mostanában viszont inkább csak a szomorúság, sötét jövő stb. életszemlélettel publikálom a gondolataim! Hát nem! Nem fogom hagyni, hogy bedaráljon a kor! Optimizmus, vidámság, jókedv és érzem akkor a környezetem is változni fog! Ma nincs itthon Aisa. A barátnőjénél alszik életében másodszor. Úgy várta már. Azt mondta, hogy akkor legalább ugyanolyan uzsonnát visz hétfőn a suliba, mint ő. Tehát finomságokat :) Nem olyan vacak sonkás sajtos kiflit, meg egy szelet almát, mint amit én teszek neki reggelente :O Persze ezt csak én tettem hozzá.Ő csak annyit mondott: " bocsi anya! Ugye nem haragszol? " mert arra nagyon vigyáz, hogy engem ne bántson meg. Reggel a barátnője anyukájának szép sport Mercijével érkeztek Aisáért! Délután felhívtam őket. Csak kétszer hányt hazáig...De már semmi baj! Elfelejtettem mondani, hogy ha a hátsó ülésen a szélén ül, akkor felkeveredik a gyomra :( upsz...

Téli-nyári hullámok...

Múlt héten kiemelték a kishajónkat és most téli álomra szenderült . Folyamatosan hirdetjük, több az érdeklődő, mint aki komolyan is gondolja. Májusig szeretnénk eladni. A helyzetünk egy komoly mélypont után egy picit javult. Tibi, kb. 9 éve egy hirtelen elgondolásból kifolyólag (vagy csak látta a jövőt) úgy döntött hogy leteszi a PÁV II.vizsgát mert taxizni fog. Aztán ebből nem lett semmi, de most hasznát veheti. Augusztusban három hetet töltött Angliában a húgomék vendégeként és nagyjából felmérte az ottani helyzetet, ami nagyon kedvezőnek tűnik ott. Sajnos viszont egy öttagú családnak nem kevés fontba fáj egy új életet elkezdeni, ezért úgy döntött, hogy hazajön itthon elkezd taxizni és ha a hajót eladtuk, felkerekedünk együtt.

A taxi társaságok nem adják ingyen a munka lehetőségeket, van ahol 150e forintot is elkérnek, hogy autót, munkát, folyamatos címeket kapj. A benzined és az autód napi bérleti díját ami 9 - és 15e Ft között mozog, még attól te fizeted... Mi éppen olyan helyzetbe voltunk, hogy még 10e Ft is sok volt, nemhogy 150. De ha nincs pénz, nincs munka... Sikerült az egyik társaságnál munkát kapnia ahol csak 50e Ft a taxi kauciója, és napi 9e Ft-ot valamint a benzinpénzt magadnak kell kitermelned. Elkezdett dolgozni, és úgy néz ki, hogy még élvezi is. Igaz, hogy néha 12 órákat dolgozik, de legalább megpróbáljuk utolérni magunkat. Hajrá!

Lépni kell...

Azt mondhatnám, hogy nem volt csupa küszködés és nehézség az életünk mióta együtt vagyunk. Mindhárom lányunk a jólétbe született. Nem igazán nélkülöztünk. Volt autónk, házunk, kertünk sőt hajónk :) A lányok a lehető legjobb suliba jártak, a mi érték ítéletünk szerint. Volt egy támogatónk, aki segített az anyagi nehézségek leküzdésében. Mai szemmel nézve túlságosan jó dolgunk volt, csak nem tudtunk róla. Azt hittük mindig így lesz, hiszen mi ügyesek vagyunk. Aztán 2008-tól kezdve mint egy lavina ami magával sodor mindent ami az útjába kerül szépen bedarálva azokat, a dolgok megváltoztak és egymást érték a gondok-bajok. Persze ezek elsősorban anyagi természetűek voltak, de hát mi másért menne minden tönkre, ha nem a pénz hiánya miatt? Mindent ez alapoz meg, még ha valaki beteg is, akkor ha pénzed van, a legjobb gyógyszereket, kórházakat és orvosi ellátást kaphatod, de ha nincs... akkor csak a remény marad és az akaraterő, ami nagyon sok, de nem minden. Azért akadt egészségügyi probléma is, és emiatt sajnos a megélhetésünk is veszélybe került. Lemondtunk a házunkról, mert a válság miatt nem tudtuk a megemelkedett jelzálogot fizetni és vidékről dolgozni, iskolába járni is sokba került. Felköltöztünk Bp-re találtunk (a nagyobbik lányom szemfülességének köszönhetően) egy olcsóbérű lakást az iskola szomszédságában, a saját autónkat visszaadtuk a banknak :( így az utazási költség csak a munkahelyemre való utazásra kellett. A lányok gyalog mentek suliba, az apjuk pedig a céges autóval, vagyis sajnos azt hol elvették, hol meg visszaadták. Még így a költségek csökkentésével, az iskolában minden szociális támogatási lehetőséget megragadva, is csúsztunk, csúsztunk lefelé a lejtőn, és egyre kevesebb és kevesebb volt a pénzünk és egyre több a költségünk. Egy újabb szerencsétlen munkahelyváltás a páromnál, amiből szinte egy fillér nélkül lépett ki, megvilágosított minket, hogy most már tényleg elég volt, lassan az utcára fogunk kerülni a szó legszorosabb értelmében.

Nyárelő

Most végre ujjatlan pólóban, szoknyában sem fázik az ember lánya kora reggel. Napok óta gyönyörű idő van, és remélem a hét végére sem romlik el az idő. Bár vitorlázni nem tudunk, mert az olcsón vett grósz javítása kb. ugyanannyiba fog kerülni mint a vételára. Három hete lent voltunk a hajón és kicsit körülményesen bár, de kifutottunk a vízre. Mivel rossz az önindító nem volt egyszerű beindítani a motort, de mégis sikerült. A vitorla felhúzása viszont szép kis vízhólyagokat okozott a tenyeremen :( de még így is futott a hajó. A múlt héten lent voltunk Fűzfőn és elvittük a vitorlát egy vitorlavarró nőnek, aki egy elvarázsolt figura volt, tele tetoválásokkal és macskákkal. Mindenesetre megígérte, hogy június 4-re készen lesz. Igaz, azon a héten sem tudunk lemenni, mert mindenféle szülinapok és avatások lesznek.

Bonyodalmak

Ez az év is úgy kezdődött, hogy azt hittem nem érhet meglepetés. A munkaadóim ezt jól megcáfolták. Először is bejelentették, hogy nem lehetek kereskedő és a harminc éve nekik dolgozó kolléganőm (akit persze kirúgnak) helyett fogok kontírozó könyvelősködni és a pénzügy lényeges feladatait elvégezni. Persze ezekhez én nem értek. A következő héten kirúgták a kollégámat (akit persze nem szerettünk) de így most még csak kereskedőnk sincs. Ezért most én csinálom a marketinget kereskedelmet, pénzügyet stb. Picit stresszelő a helyzet. Ráadásul soha nem leszek olyan ügyes mint Évi akit elküldtek. Egy picit betegek is voltunk az elmúlt két hétben így tényleg nem volt könnyű feldolgozni a változásokat.

Hableányok.wmv