Most is mint minden évben a suliban vasárnap délután könyvünnep volt. Ilyenkor az aulában kőrbe kirakodják a könyveket és az osztályokból néhány vagy több gyerek árulja a portékát. A stílusok különbözőek: gyermek, ifjúsági, komoly és vidám, úti és vallási könyvek, ismeretterjesztő és szépirodalmi alkotások a régi és az új kiadások kavalkádjában. Persze előfordulnak csecse-becsék dobozkák, kügyük-mütyük, füzetecskék, kártyák, mackók szép ruhában, színes fajátékok, tekergethető vagy csak dísznek a polcra játékok, színes matricák pörgő forgó színes ruhácskákban nemezből készült babák...
Debi az osztálytársaival könyveket árult, azt igérték, hogy a bevétel 10 százaléka az övék lehet, ha szépen, becsületesen dolgoznak. Szula egy órát árult barátnőjével a standjukon. Mi Aisával csak nézelődtünk és a vásárló szemével vizslattuk a könyveket.
Emmának (mert Aisa őt húzta ki az osztály Hanukai ajándékozásán) vettünk egy szép kis képkeretet, amibe Aisa és Emma barátságképe kerül, valamint egy csuda kis fából készült
manócska hajcsattot.
Aisa választott magának egy Boribon könyvet és én még megleptem egy "Mit jelent zsidónak lenni" c. könyvet mert ez a kérdés sokszor felmerült a kis fejében.
Szula egy jó kis könyvet választott magának, amit már régen kinézett egy plakáton az utcán, mert ami feltünt benne, hogy a Balaton környékén játszódik, a címe Helka. Én szivesen megvettem volna magamnak Kepes András legújabb könyvét a"Tövispuszta"-t, de majdnem háromezer forint volt, így letettem róla és böngészgettem a használt könyvek között, majd egy magyar írók párizsról szóló novelláit tartalmazó"Isten hozzád Párizs" c. könyvet választottam magamnak, inkább a helyes kis apró külseje és a hangulatos párizsi utcaképet ábrázoló borítója miatt.
Hazajöttünk és mindenki letelepedett valahová. Olvasó órát tartottunk, még a tv-t sem kapcsoltuk be, csak halkan a rádió szólt a háttérben. Ez a gyerekkoromat juttatta eszembe, nyugi
volt és mindenki csendben olvasott, és hát sajnos engem az öblös fotel mélyén el is nyomott az álom. Arra ébredtem, hogy Aisa felkiáltott: Anya kiolvastam egy könyvet! Büszke vagy rám? Szula is már két fejezetet kivégzett :) És te anya?
Mennyit olvastál? ŐŐŐ, hát én két oldalt... Pukkadoztak a nevetéstől.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése