Szulát már bekísérte egy hölgy, Tibi pedig egy másik idősebb hölggyel tért vissza, aki egy tesztlapot adott, mert Tibinek elmondták, hogy lehetőség van itt a felnőtt angol oktatásra is, és szintfelmérés céljából ki kellene töltenünk a papírt. Ez egy négy oldalas lap volt, ahol a mondatokban kihagyott szavakat kellett az alatta lévők valamelyikével behelyettesíteni. Háááát nekem egy - a gyengénél egy picit jobb - alacsonyabb szintűre sikerült, Tibinek erős közepes lett, amit állítólag már az állampolgárság kérelmezésénél el kell érni. Sajnos egyelőre azonban nem tudjuk fizetni a tanfolyam költségeit, mert ha nem vagyunk munkanélküliek akkor nem ingyenes :( , de talán jövő év elején összejön annyi, vagy ha a támogatásokat akár visszamenőleg is megkapjuk, hogy jelentkezzünk a tanfolyamra.
Mivel Szuláért délben kellett visszamennünk, úgy döntöttünk, hogy elmegyünk az orvosi rendelőbe, a regisztrációnkat visszavisszük, mert csak akkor kapunk itteni NHS számot és ingyenes orvosi ellátást, ha regisztrálunk. Ráadásul Aisa Lyme kórja miatt (mivel még júliusban egy fertőzött kullancs megcsípte) egy újabb vértesztet kell elküldenünk a dokinak Magyarországra, remélve, hogy az antibiotikumos kúra hatására kiürült a szervezetéből a fertőzés.Ezért emiatt még időpontot is kell kérnünk a leendő családi orvosunktól. Szerencsére könnyen odataláltunk, de közben az egyik kedvenc templomkertembe is bementünk ami gyönyörű volt. Még a 6. században épült ezen a helyen templom.
Hatalmas több száz éves tölgyfa áll a templomkert közepén, körülötte ódon, régi sírkövek őrzik az emlékét az akkori kis település lakosainak.
A gyönyörű rózsaüveges ablakokat kívülről plexivel védik, gondolom az időjárás viszontagságaitól óvják így meg őket. A templomtorony déli tizenkettőt mutatott. Elidőztem volna itt hosszú órákat, de az időnk véges volt, így elhatároztam, hogy másnap átmegyek Aisával és Szulával, mert meséltem nekik a templomról. Aisa nagyon izgalmasnak találta :) - és félelmetes ugye? ezt kérdezte :P Hát persze, hogy az, ha azt akarjuk :) Úgyhogy holnap délután félelmetes templomkert túrára megyünk hármasban. Remélem azért éjfélkor nem kell kimennem velük, mert Aisától még ez is kitelik. Múltkor éjszaka ki kellett mennem vele a kertbe, hogy megkérjen szépen egy olajfát, hogy adjon egyet az ágából, hogy varázspálcát készíthessen belőle..
Aisáért elmentünk a suliba és elmesélte, hogy ma majdnem az összes osztálytársa úgy köszönt, hogy "szia" Mr.B-vel együtt, aki az angolt szokta neki tanítani. Nagyon kedves tőlük ez a gesztus!
Szula elmesélte, hogy egész délelőtt a tesztet írta, és a matek nevetségesen könnyű volt, így hát persze, hogy ment mint a karikacsapás! Ott volt az igazgató helyettes is és mondták neki, hogy nagyon jó matekos a kislány! :)))) Na, ezt megírom Tamásnak, Szula magyarországi matektanárjának! Itt is lehet sikerélménye egy valaha nagyon gyenge matekosnak, aki azért tavaly eléggé belehúzott otthon is! Az angol is ment, legalábbis írásban, szerencsére a szavak helyesírása jól megy neki. Az egyik tanár megpróbált magyarul mondani neki valamit, aztán odament inkább az egyik fiúhoz (aki feltételezem magyar volt) és megkérdezte, hogy kell mondani azt hogy - hogy vagy? - magyarul. Megmutatták Szulának az iskolát, ami tetszett neki, még lift is van! :) Megkérdezték mennyi idős, aztán azt mondták, hogy a nyolcadikba fog járni, ami azért fura, mert otthon is a nyolcadikba járna, itt meg arra számítottunk, hogy már a kilencedikbe fog, de ha így lesz, az sem gond, mert még sokat kell angolból tanulnia. Szegény már nagyon várja a jövő hetet, mert itthon unatkozik nagyon. Még az egyenruhát kell megvennünk, bár azt mondták, hogy most nincs szoknya csak nadrág, és azt nem szeretne hordani. Azt mondták, hogy telefonálnak még a héten, hogy mikor mehetünk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése