Vasárnap reggel Liverpool alsón a mekiben mostunk fogat miután megreggeliztünk. A lányok tiltakoztak de végül győzött az anyai szigor és kényelmetlenül is érezték volna magukat enélkül. Miután eképpen kipofozottnak éreztük magunkat elindultunk a belváros, jobban mondva a kikötő felé, mert sok Beatles múzeum van a városban de szerintem a legjobb az ami az Albert Dock- ban van ( ez nagyképűen hangzik de mivel mi csak ezt az egyet néztük meg, hát úgy döntöttem, ez a legjobb)
A kikötő és környezete nagyon elegáns és modern. Társasházak, üzletek, belső kikötő, óriáskerék és egy nagy rendezvényközpont. Fél kilenckor egy csomó puccparádéba vágott ember ugyanabba az épületbe tartott. Fehérek, feketék, gyerekek, felnőttek de mind piszokul elegánsan. Szerintem a helyi hitgyülibe igyekeztek, mert hova máshova menne az ember vasárnap reggel az ünneplő ruhájában? Miután gondosan leparkoltuk az autót a "The Beatles story" felé vettük az irányt ami kilenckor nyitott és már néhányan ott gyülekeztek a bejáratnál. Tibi úgy döntött, hogy ő inkább addig pihen amíg mi végigjárjuk a kiállítást. A lányokkal mi izgatottan vártuk, hogy érdekes lesz e vagy sem. Nekem itt sokszor az az érzésem, hogy bizonyos rendezvények, kiállítások körül nagyobb felhajtást csapnak az angolok mint amit a valós tartalom mutat. Persze, hogy az ember kifizet egy 40-50 fontos családi jegyet ha valami érdekes és különleges dologra számít, de aztán kiderül, hogy papirmasé, kártyavár, sok sok felirat a falon, meg képek aztán viszlát.
Szerencsére most nem ez történt. A pénztárnál egy kedves hölgy megkérdezte, hogy honnan jöttünk, mi meg ártatlanul válaszoltuk, hogy Torquay-ból. A hölgy először elkezdett keresgélni a számitógépen majd hirtelen leesett neki a tantusz és megkérdezte, hogy milyen nemzetiségűek vagyunk mert a saját nyelvünkön tudjuk hallgatni egy fülhallgatós szetten keresztül a Beatles story-t. Na erre kiváncsi vagyok, gondoltam. És azonnal mosolyogva válaszoltam, hogy magyarok vagyunk. Persze a válasz nem lepett meg, mert saaaaaajnos az még nincs nekik. Mindenhol van 12 nyelvű tájékoztató még urdu nyelven is de magyarul....
Mondtuk, hogy ne aggódjon, jó lesz nekünk az angol is. Erre megnyugodott és a következő pultnál egy srác már akasztotta a nyakunkba a kütyüt meg a fülizét. Sok sok termen keresztül, számozva voltak a pontok ami szerint haladni kellett.
A történetet John Lennon huga meséli el egészen a kezdetektől, tehát mindegyik tagról külön, külön gyerekkoruktól kezdve.
Képek, berendezett szobák, iroda, stúdió, élethű utcarészletek, plakátok a falon, filmbejátszások, repülőgép belső, tengeralattjáró és még ezer más dolog, effektekkel, hangulatokkal és sok sok zenével fűszerezve.
Egészen az együttes szétválásáig szól a történet, majd mindegyikről újra külön, hogy mit csináltak ezután. Tényleg érdekes volt.
Kifelé menet egy ajándékbolt, persze vettünk kitűzőt és tollat. Még beugrottam a WC-re aztán a lányokat is behajtottam hogy ezt látniuk kell. A mellékhelységben kellemes Beatles sláger szólt, a tükrök a falon hajóablakot idéztek, az ajtón John Lennon és a többiek mosolyogtak ránk.
A belépő zajos ázsiai hölgyek először hasonlóképp rácsodálkoztak a környezetre majd elkezdtek szelfizni a klotyóajtóval.
Ezután kőrbejártuk a dokkot és volt szerencsém Onedin kapitány hajóját is lencsevégre kapni.
 |
| A belső kikötő |
 |
| Gumicukor Beatles |
 |
| kellemes társaságban |
 |
| Ha meglátom azonnal hallom a sorozat főcímdalát..ti is? (Onedin Család) |
Autóval azért kőrbejártuk a várost, ami tényleg nagyon szép. Valahol a kínai negyed mellett leparkoltunk és ebédeltünk és sétáltunk még egy picit majd célbavettük Torquay-t. Tibi hozta a formáját mert alvás nélkül sikerült levezetnie közel ezer kilómétert. Este fél nyolcra értünk haza. Debi és Dan is két napos Cornwall-i sátorozásból értek haza majdnem ugyanabban az időben. Volt mit mesélni nekik is és nekünk is.
Hű, a Beatles! Szuper lehetett ez a kiállítás. A lányaid is szeretik őket? Mert ugye nem az ő korosztályuk. :)
VálaszTörlésElső gimis koromban, angol tagozaton szigorúan megtanították nekünk a szórendet. És akkor szembesültem egy padon azzal, hogy: Here comes the sun!
Hetekig morgolódtunk rajta, hogy de ennek úgy kellene lennie, hogy The sun comes here. :)
Arra pedig végképp nem is gondoltam, hogy Liverpool szép. Valahogy az én fejemben ipar város, kikötő város - nem túl szívet melengető.
Onedin kapitány - igen, remek volt a film zenéje. De a film is jó volt. És a hajó ott áll Liverpoolban a kikötőben? Látogatható vajon, vagy még kifut a tengerre? Vagy csak pusztán látványosság?
Szia Gabi, igen latogathato a hajo ingyenesen, es berbe is lehet venni mondjuk egy csoportos kiruccanasra. A kozepso lanyom Szulamit a Beatles rajongo, o 17 eves de most a legkisebb is meg lett fertozve. Persze en is szeretem oket, de ki nem? Ez tenyleg olyan kis levezeto volt, mert utbaesett Liverpool. Visszamegyunk szerintem mert meger egy napos kirandulast a varos ami tenyleg szep es modern.
Törlés