Igaz, ma nem volt igazán szép idő, de úgy döntöttünk mégis, hogy kihasználjuk a vasárnapot és nem lustálkodunk itthon egész nap, így elmentünk a néhány mérföldre lévő Totnes településre ahol egy ma már sajnálatosan 70 százalékban lerombolt kastély áll. A szemerkélő esővel dacolva jártuk végig az ódon falakat, a kísértetjárta alagsorokat és az egykor óriási termeket és egyéb helységeket.
Így ír róla a tájékoztató füzet:
A Pomeroy Kastély Devon Gatcombe völgyben egy mély erdő közepén áll. Romantikus hangulatú táj és a kastély sok kísértet históriát szült, de egykor tele volt élettel. Óriási háztartást vezettek, temérdek szolgálóval és katonával akik védték a kastélyt. A Rózsák háborúja alatt talált itt menedéket a Pomeroy család, mert erős falai megvédte őket az erőszakos viszályoktól és a betolakodó haramiáktól. A várat a XVI. században Edward VI. Lord Protector Somerset vásárolta. Őt később kivégezték majd lánya Amy Seymour of Berry Pomeroy és családja tovább építette az Erzsébet kori kastélyt, amelynek most is lehet látni nagy részét.
 |
| Az odavezető út igencsak szűk volt, |
 |
| A nagy kapu |
 |
| Egykor a kastély teljes pompájában |
 |
| sötét kis zugok, a kastély őrző védő szolgálatának voltak a szolgálati helyei |
 |
| pici helység, lőrésekkel az egyik bástyán |
 |
| jujj de kisérteties hely... |
 |
| a gyönyörű kilátás a völgyre és a sebesen folyó patakra |
 |
| több emelet, minden szobában kandalló |
 |
| Az óriási konyhából megmaradt tűzhelyek |
 |
| Ilyen volt a nappali, játszószoba... |
 |
| ... és ez maradt meg belőle |
 |
| Én vagyok a Pomeroyok szellemeeeeeee!! |
 |
Öreg paci, nyugdíjban
|
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése