tollvonások az életünkből...
2012. november 22., csütörtök
Apró dicséretek a megfelelő módon...
Aisa nap mint nap büszkén mutogatja a matricáit, amelyekből megtudom, hogy ma megette az összes ebédjét, vagy ma udvarias volt és azt mondta kérem és köszönöm, vagy éppen vega ebédet evett. Ezek apró dolgok, de amikor hazafelé meglátom a kis sárga iskolai pulcsiján akkor mindíg jó érzés tölt el és ő is büszke ezekre az apró, de mégis a tanárok által észrevett dolgokra. És...mindennap megeszi az ebédjét! Bizony!
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Tetszik ez a hozzáállás az iskola részéről, nálunk is így kellene. Dícsérni azt, ami jó, nem csak azt szidni, ami rossz. Itt maximum első osztályban csinálják a tanítónők, akkor a fiam is sorra hozta a matricákat, nyomdákat, képeket... De aztán másodikban mintha elvágták volna, akkor már úgy gondolták, hogy vége a bohóckodásnak, innentől komoly tanulás van. Pedig sokkal jobban élveznék a gyerekek az iskolát, ha ezt a szokást megtartanák. Persze egy 13-14 éves már nem nyomdát akar meg piros pontot, de ki tudnék talélni megfelelő díjazást ennek a korosztálynak is, ha rajtam múlna.
VálaszTörlésItt már Szula is kapott matricát és a suliban van az osztályoknak egy értékelő táblája, ahová a jó eredményt elértek kerülhetnek. Ott is volt már a neve. Akik az év során jó eredményeket érnek el, azok kapnak könyvutalványt, vásárlási utalványt és persze köszönöm leveleket a tanároktól! :)
TörlésEgyre szimpatikusabb. :)
Törlés