Megérkezünk Szöulba

Életem leghosszabb repülőútjait tudom magam után, ami kilencven százalékban kellemesnek volt mondható, ha nem számítjuk,  hogy majdnem tyúkszem nőtt a fenekemen a sok üléstől. A hatalmas Airbus az Etihad légitársaság színei alatt szelte a levegőt 11 km-es magasságban. A korábbi félelmeim megszűntek, mikor azt gondoltam, hogy hasonlóképp fogom érezni a légáramlatok okozta "döcögéseket" amitől előzőleg mikor a Ryanairrel mentem, kivert a víz. Alig érezthető volt ha néha turbulenciába kerültünk. Persze sokat számított, hogy elvonta a figyelmem a mozizás, mert rengeteg film közül lehetett választani és én ki is használtam az alkalmat, hogy megnézzem azokat, amivel lemaradtam a mozikban vagy épp nem mentem volna el, mert annyira nem vonzott. Ilyen volt pl. az Oroszlánkirály. :) Tetszett. 

A légiutaskísérő felfigyelt, hogy magyarul beszélünk egymáshoz és magyarul szólt hozzánk, majd végig az úton próbált fokozott figyelmet szentelni ránk. Az nem derült ki, hogy ő pontosan honnan származik, de nagyon jól beszélt magyarul, Tibi szerint vagy erdélyi vagy ukrán magyar volt a kislány. Mindenesetre nagyon jól esett a figyelmessége egész úton.

Ettünk, ittunk nyolc órán keresztül, majd Abu Dhabiban átszálltunk, és újabb hét órát töltöttünk a levegőben. Szöulba érve, ahogy kiléptünk a gépből a folyosóra, két koreai lány egy papírt emelt a magasba amelyen a mi nevünk volt. Alaposan meglepődtem, hiszen nem számítottunk fogadtatásra, de kiderült, hogy csak az útlevelünkre kíváncsiak. Szula azt mondta, hogy szerinte ez valami szúrópróbaszerű ellenőrzés, vagy talán mert se angolok, se arabok és még koreaiak sem voltunk.

Átverekedtük magunkat az útlevél, vám, egészségügyi ellenőrzéseken és a bőröndünk is épségben visszakerült hozzánk, majd átbuszoztunk a városközpontba. A reptéren, a buszállomáson angol tájékoztatást is kaptunk és ki volt írva minden. Kettőnknek 21.OOO Won volt a jegy a központba.

ami kb. 13 fontnak felel meg (kb.52OO magyar forint).  

Szállásunk egy apró hostel volt (KimStay aki odavetődne, szívesen ajánlom, mert olcsó volt, csöndes és pontosan betöltötte a funkcióját, tehát alvás, meleg fürdő, WC, nyugalom) A szoba is icipici volt, de nem akartunk mi sok időt ott tölteni. A padló mindig kellemesen meleg volt és a zuhany jó erős.

Szula szállása nagyon közel volt, miután találkoztunk és felvitte az itthoni finomságokat a szállására, elmentünk kajálni az egyik kedvenc helyére ami olcsó volt és annyit ehettünk amennyit akartunk. A "Kedves malac" magyarra lefordítva az egyik üzlet emeletén egy óriási all you can eat étterem volt, Minden asztalba beépített grill volt és amit akartál és találtál, azt rátehetted, legfőképp a malac különféle zsíros és húsos részeit, majd zöldségeket, gombát, halat, rákot stb. Ki, mit szeretett. Az eső esett, és mi sem voltunk túlzottan elemünkben a 26 órás utazás után, így körülnéztünk a városrészben, bekukkantottunk a boltokba, beültünk a Holy's Coffee-ba egy sütire és kávéra, amíg beszélgettünk, majd visszatértünk szállásunkra és egy forró zuhany után beájultunk az ágyba. Szulával megbeszéltük, hogy másnap reggel találkozunk. Ő már megtervezte, merre, hova menjünk, metrókártyát vett nekünk, mert metróval mindenhová el lehet jutni. Az idő is naposnak ígérkezett, így semmi nem akadályozott meg bennünket, hogy felfedezzük Szöul látnivalóit.

kispárna, takaró, kaja, mozi...15 órán keresztül

Az Etihad Airbus

A monitoron filmeket nézhetsz, zenét hallgathatsz, játszhatsz, vagy a három külső kamera egyikén nézheted a gép útját, de a térképeket is megnyithatod és ott követheted az utat, a magasság, sebesség, emelkedés, süllyedés paraméterekkel.

Az Abu Dhabi reptér

A szöuli busz, amely a központba vitt minket

Szula már profi a grillezésben, és az evőpálcika használatában, én próbáltam tanulni...

A "kedves malac" valóban kedves volt :D az a rózsaszín kolbászka rizsből van, a sárga tökkel, a rózsaszín édesburgonyával van keverve. Az a hosszúkás fehér lent balra, valami gombaféle, de van itt fokhagyma és bambuszrügy meg még mittudoménmi. Megettem, finom volt :)