A tizes évek utolsó napjai, avagy B.U.É.K 2020!

Holnap éjfélkor átlépünk a huszas évekbe. Jöhet a simmi meg a cselszton, a hosszú szipkás cigaretták és a tollboák a meztelen vállakon... Legalábbis száz éve így kezdődhetett a huszas évek, mondjuk Amerikában.
Itt persze semmi nem változik, hacsak a council tax (közösségi adó) lesz majd valamivel több és egy újabb, remélhetőleg mozgalmas évnek nézünk elébe.
Ebben az évben sokat utaztam, utaztunk, Szula világot lát egy másik földrészen, Aisa készül a GCSE-re, és már tervezgeti hol fog továbbtanulni, Debikéék pedig építik a közös kis jövőjüket. Nem panaszkodom. Nem volt rossz ez az év. Vagyis több volt a jó, mint a rossz. Van új hajónk. Igaz, még a hajókázás várat magára, de talán már csak néhány hónap és kalandozhatunk vele amerre látunk. Picit kimozdultunk, világot láttunk és mint aki hosszú idő után először jut ételhez, faltuk az élményeket, de nem telt meg vele a hasunk, mert még még, többre vágyunk, újra menni szeretnénk, felfedezni más kultúrákat, tájakat, hegyeket, embereket. Ez biztos azért van, mert rájöttünk, hogy basszus elmúltunk-tam (Tibi csak nyáron lesz) ötven évesek és nagyon gyorsan röpül az idő. Ki kell használni és végre ki kell mozdulni onnan, ahová hét éve picit befészkeltük magunkat. Jó, persze, voltunk Skóciában is és felfedeztünk sok szép tájat itt, Angliában, de jó volt akár csak néhány napra is átmenni Malagába, Gibraltárba, a Tuscany tájat élőben megcsodálni, és Firenzében az Arno folyót, ami olyan szőke mint a Tisza. És jó volt picit elugrani Magyarországra a régi barátokkal találkozni, megölelgetni a régi tanárom, végigsétálni a körúton és túrós táskát enni.
Szeretnék 2O2O-ban is elugrani Magyarországra, mert vannak barátaim akiket olyan rég nem láttam és jó lenne beszélni velük, vagy megmártózni a Balatonban. Remélem, lesz rá alkalmam. Azt kívánom a jövő évben, hogy mindenki jusson el oda, ahová vágyik, és sikerüljenek a tesztek, és a munkában elismerjék aki keményen dolgozik és tehetséges. Jó szomszédokat kívánok magunknak, és a jóbarátokkal  sok együtt töltött, vidám órát, családi békét, egészséget (és egy nagyobb konyhát, hátha megszeretem a főzést), szóval boldog új évet mindenkinek!

2OO9 karácsony :)

Elszaladt az idő :) De akkor is olyan cukik voltatok :)

Jah, erről jut eszembe! Ez a blog is jubilál, hiszen pont tíz éve kezdtem el  az "egy kis görbe nappal" a blogírást és azóta nem telt el év úgy, hogy legalább néhány bejegyzés ne került volna bele. A blog pozitív hangvétele nem azt jelenti, hogy nem voltak hullámvölgyek az életünkben, de én sokkal jobban szeretem a boldog napokat megörökíteni és azokra emlékezni, mikor újra elolvasom. Nem csak én, hanem a lányok is, ha épp unatkoznak, olvasgatják a régi történeteket, így bárhol a világon is vannak, picit közelebb kerülünk egymáshoz és ez nagyon jó érzés. Azt hiszem, ez a blog - minden hibájával és egyszerűségével együtt - olyan dolog amire büszke vagyok, mert nem csak én élvezem hanem néhány embernek még rajtam kívül örömet okoz. 

Az első blogbejegyzésem tíz évvel ezelőtt