Karácsony előtti herce hurca, meg a Krisztmasz parti

Sajnos, vagy szerencsére, megszűnik a másodállásom. Vagyis nem szűnik meg, hanem csak kigolyóztak a jó kis könnyen takarítható helyemről. Mikor visszajöttünk Koreából a manager felhívott és elmondta, hogy a cég, akinek takarítunk, elköltözik, ezért ha gondolom elvállalhatok egy másik irodát. Pontosan egy kétszintes irodaházat, amit volt szerencsém nyáron egy hétig takarítani, mert valakit helyettesítettem. Hát nem volt egy leányálom, és őszintén szólva hét nyolc órás műszak után nem igazán szeretnék végigloholni két emeletet egy porszívóval és szemeteszsákkal. Nem beszélve a mellékhelyiségekről.. Szóval mondtam a pasasnak, hogy kösz, azt nem mert én azt szerettem itt, hogy öt után bármikor mehettem. Ha délutános voltam akkor volt, hogy kilenckor mentem, vagy péntek helyett hétvégén. De a másik irodaházban ezt nem tehetném meg. Azt mondta, akkor maradjak zero contract-ban, ami azt jelenti, hogy néhol helyettesítek, és ha lesz más alkalom ami megfelel akkor elvállalom. De amikor láttam, hogy a cég nem költözött el, sőt nagyon is ott vannak még mindig, akkor rájöttem, hogy csak valaki másnak átadták a helyem, mert mittudomén, jobban helyezkedett a takarítócégnél. Mindegy. Tibi lehetséges, hogy átkéri magát Exeterbe, mert az heti százhatvan fonttal több neki, mint most és akkor legalább visszapótoljuk amit a takarítócégtől kaptam eddig. Viszont így nem lesz autóm, és gyalogolhatok esőben szélben, meg cipekedhetek a boltból. Viszont nem kell hajnal ötkor Tibit dolgozni vinnem vagy éjjel tizenkettőkor érte menni.  Ez van.

A karácsonyi ajándékokat szerencsére megvettem, Szulának elvittük, és csak karácsonykor nyitja ki. Debi és Aisa is küldött neki valamit. Azt beszéltük meg, hogy 24.-én reggel kilenckor felhívjuk messengeren, mert az neki akkor este hat óra, és kibontja az ajándékokat, Debiék meg azokat amit ő küldött nekik. Aznap itthon leszek. Sajnos előtte délutános leszek, és utána következő napokon is dolgozom majd. Mindegy, eddig is így volt, már megszoktam.

Volt karácsonyi parti a kollégáimmal a Torquay Grand Hotelben. Az egykor előkelő hotel, most is nagyon szép belül, és igen húzósak az árak ha valamit inna az ember. (egy üveg Prosecco volt 3O font. Itt mindenki Proseccot iszik. Én a cidert jobban szeretem, de itt azt nem lehetett kapni) A vacsorát már előre kifizettük. A vacsora jól elhúzódott és a zene is pocsék volt, de azért mi jól éreztük magunkat. Én csináltam egy csomó fotót, amíg le nem merült a telefonom. Vacak, viharos esős idő volt, mikor odamentünk. Beátát és Mariannt felvettük és Patriciát is sikerült összeszednünk. (Patricia az új kolléganőnk és a leendő szomszédunk is, valószínűleg. Így már hárman erősítjük a magyar csapatot a Carisbrooke-ban.) Ettünk, ittunk, és próbáltunk jól mulatni, aztán éjfél körül Balázs hazavitt minket. Én jól éreztem magam :P Szegény matron ketten támogatták mikor hazament és sajnos nem az elfogyasztott alkohol mennyisége miatt, hanem a térde nagyon fájt. Most, vagyis pont ma műtötték meg, implantátummal pótolják a kikopott porcot mindkét térdébe, szóval jövő héten csak úgy röpköd majd :)

Fél fejjel benne a képben, de így majdnem mindenki látszik

Beáta a legjobb fej lengyel csaj, kedvelem őt

Donna a másik kedvencem, belevaló csaj

Cristina, az olasz kolléganőm

csirke mangó saláta (imádtam, de ettem volna még belőle) Annyi kés és villa volt előttem, hogy azt se tudtam melyiket használjam :P

A nagy öregek: (Donnát kivéve) Sister Brocket nyugdíjas nővér, középen Jojo a szakácsnőnk (mindig kapok tőle finomságokat :P, és a főnökünk a matron aki egyébként Betty (együtt biztos több, mint kétszáz évesek)

És mi, ugye. A három grácia :) Balról jobbra: Patricia, Mariann és szerénységem :) Csinik vagyunk, nem?

Secret Santa is volt nálunk tegnapelőtt. Néhány hete kihúztuk valaki nevét és annak kellett venni valamit, maximum öt font értékben. Én kaptam egy klassz lekaparós térképet. Ez egy óriási világtérkép, amit a falra fel lehet tenni és ahol jártam, azt le lehet kaparni, az a rész színes lesz a térképen utána. Majd győzzem lekaparni. Remélem jövőre is legalább annyit kapirgálhatok rajta, mint ebben az évben. Soha eddig még nem voltam ennyi helyen és ilyen messze, mint idén. Májusban Magyarországon voltam, aztán júliusban Olaszországban, októberben Spanyolországban és most, december elején, Koreában.

A sütiket is meghozta Tibi a Chantillyből, mindenki boldog. Még szülinapomon vittem be Whiskey rouladot és mindenki kedvence lett. Akkor megígértem, hogy hozunk néhányat karácsony előtt és ma Tibi le is szállított hat darabot. Patriciának és Mariannak is hoztunk, mert megérdemlik :)

Annak örülök, hogy nagyjából túl vagyok a karácsonyi vásárláson csak néhány dolgot kell még vennem a vacsorához meg a bejglihez és a káposztához, aztán valahogy csak összedobom a cuccokat.
Szula hétvégén végre költözhet, nem kell aggódnom többé, hogy megfagy abban a pici szobában.
Debike sokat dolgozik, mindennap hat után végez és későn ér haza, ráadásul meg is van fázva vagy legalábbis elkapott valamit Dantől, aki néhány napja elég ramatyul volt. Remélem két ünnep között tudnak majd pihenni, szegények.

Ennyi, röviden...