2012. október 27., szombat

Zajlik az élet

Telnek a napok, lassan már három hónapja vagyunk itt. Repül az idő és mégis annyi minden történt velünk ez alatt az idő alatt! Szula újra remekelt a suliban, most a leendő divattervező mutatta meg, hogy mit tud a varrás órán. Egyedül ő lett elsőre kész a táskával ami a feladat volt. A színét, formáját ő választhatta ki, sőt még az anyag mintáját is ő készítette. Megtervezte és  varrógéppel megvarrta. Ámultak, bámultak az osztálytársak, hogy ilyen gyorsan sikerült egy nagyszerű dolgot alkotni. Hazahozta (egyszer majd több százezer fontért fogják a híres divattervező első komoly munkáját eladni valami gyűjtőnek :D ) Ime:
A híres divattervező csíkos zoknija kérem DIREKT lóg a képbe :) Ez a védjegye!

Aisa sulijában SEAL Presentation (Social and Emotional Aspects of Learning) volt péntek délután fél háromkor. Loholtam a munkahelyemről, hogy pontosan odaérjek. Nos, amit értettem belőle :D :
A mókás kinézetű igazgatónéni, (aki azért kellő szigorral is rendelkezik) elmondta, hogy milyen remek gyerekek járnak ide. 


A három osztály előadott valamit, aztán külön is szólított néhány gyerkőcöt, aki valami érdemlegeset csinált a suliban (legyen az annyi csak, hogy segített valamiben, vagy megvigasztalt egy másik gyereket stb.) 

Aisa mellett fehér rövid ujjú pólóban William, az egyik legjobb barátja



Van egy sulimaci, aki minden iskolai szünetben más gyereknél van, természetesen aki nagyon megérdemli. Azt hiszem ezt megszavazták, mert nagy csinnadrattával húzta elő egy borítékból az egyik kisfiú nevét, aki nagyon örült a macinak és néhány szóval méltatta a rá szavazók segítségét :))

Remélem egyszer a mi vendégünk is lesz ez a cuki maci! :)
Nagyjából ennyit értettem az egészből, de mindenki nagyon vidám volt és felszabadult. Emlékeztetett egy picit a Lauderes suliünnepekre (bár ez egy keresztény iskola, és lám mégis lehet párhuzamot vonni! És ez benne a csodálatos). 
Aisának reggel bevittünk két kis tortát, hogy a többiekkel is előzetesen megünnepelje a szülinapját. A kis ruháján már reggel ott díszelgett a "Birthday girl" feliratú kokárda. Az egyik torta egy smarties-os csokis volt, a másik egy nagyon  tetszetős Hello Kitty-s édesség volt.



 A második nagyobb része megmaradt és hazahoztuk, mivel mindenki a csokitortára vetette magát. Sajnos a gyertyákat nem gyújtották meg, talán nem szokás itt. William (Aisa egyik legjobb barátja) eljött hozzánk délután az anyukájával és a két tesójával, de egyedül még nem szeretett volna itt maradni, így egy picit maradtak nálunk együtt. Heather-rel megbeszéltük, hogy másnap átmegyünk Aisával és egy picit játszik náluk (Aisa sem akart még egyedül ottmaradni ) Kár, hogy ilyen béna vagyok angolból, mert sokat tudnánk beszélgetni William anyukájával. Ők Skóciából költöztek ide két éve. Heather egy nagyon csinos, szimpatikus harminc év körüli nő. William-nek van még egy hároméves kishúga és egy 12 év körüli nővére. Mondták, hogy sokat beszél otthon Aisáról, nagyon kedvelik egymást. 
A hétvége Aisáról fog szólni hiszen vasárnap szülinapja lesz! Ma viszont érkezik hozzánk Debi legjobb barátnője Michelle, aki egy hétig fog nálunk vendégeskedni, így nem fogunk unatkozni ezután sem!

1 megjegyzés:

  1. Úgy látom, hogy nem csak Zsuzsi az egyetlen kreativ vénával rendelkező tagja a családnak. :D
    A torták nagyon finomnak tűnnek (tetszik, hogy lehet venni készen :)) és az iskola is szimpatikusnak tűnik. Igaz, hogy korban a középső lányod inkább közelebb áll az én fiamhoz, úgyhogy nem hiszem, hogy az ő iskolája is ilyen lesz, de azért szeretem olvasni, amikor ilyeneket írsz. :)

    VálaszTörlés