2024. június 25., kedd

Balaton 2. Ültünk a mólón és néztük…

 Reggel úsztam egyet a medencében, ha már itt volt, majd egy gyors reggeli után lementünk a partra. Mivel mi valahogy úgy vagyunk összerakva, hogy tíz percig nem tudunk egyhelyben ülni, egyáltalán nem volt meglepetés hogy miután kibéreltünk három napágyat, ernyővel, néhány “akkor és most” fotót készítettünk, bementünk a vízbe picit pancsolni és a két lány megevett egy-egy IcenGo-t (ami nekik is a régi időket idézte) felpattantunk és újra sétáltunk erre-arra. Apró ajándékokat vettünk az itthon maradottaknak aztán magunknak is.

Este Aisával lesétáltunk a mólóhoz. Szula otthon maradt, picit elfáradt és nagyon melege volt. Milliónyi árvaszúnyog egyszerre röppent föl amikor a kikötő melletti nádashoz léptem, hogy letépjek egy nádszálat. Szerencsére a zöld szúnyogok csak idegesítőek, nem olyan vérszívók mint akiknek csíkos a gatyájuk. Leültem a móló szélére és nádvitorlást hajtogattam ahogy Tibi mutatta az egyik FB posztjában. Harmadszorra sikerült. A nap már lement és minden piros és narancssárga fényben úszott, hattyúk közeledtek a nádas egyik oldaláról amikor a kis üvegcséből beleszórtam a nádvitorlásba Tibi hamvait. Persze azonnal elsüllyedt, de nem baj. A víz alatt ott hajladozott a nádvitorlás a rakományával. Tibi ide is tartozott, ez is az egyik boldog hely volt számára, ahová vissza akartam hozni, hogy a része maradjon örökké.

Nem úgy terveztük, de visszafelé a mólóról megálltunk újra a szabadtéri színpadnál mert olyan jó nyolcvanas évekbeli számokat játszottak, amelyek többségét biztos hogy azóta nem is hallottam. Muszáj volt megállni, venni egy málnasört (nem volt jó) aztán venni egy Cuba Libre-t (az jó volt, Tibi is szerette, legalább egyszer :D) Aztán csak beszélgettünk, vagyis én kommentáltam minden szám mellé, mikor hallottam, milyen sztori volt hozzá. Végül felálltunk és magabiztosan csatlakoztunk a táncolókhoz ( három kisgyerek és néhány felnőtt a távolban akik mindenre rokiztak :P) De nem baj. Korda Gyuri bácsi énekelte a reptért mi pedig csápoltunk és ugráltunk mint a gyerekek. Majd jött a Száguldás Porshe Szerelem, ezt követte a Repül a bálna, de előtte még a Da Da Da ami nem túl bonyolult szövegével és ritmusával belopta magát Aisa szívébe is. Aztán bementünk a vécére ahol vicces feliratokat olvastunk, majd hazamentünk.















Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése