Cosmo classic 3. nap Palermo

 Hat órakor ébredtem fel. Az angol időjárási viszonyoktól eltérően most kívülről volt párás a kabin ablaka, hiszen a legmegfelelőbb hőmérsékletre állítható légkondi kellemesen hűvös levegőt árasztott a kabinban, kint pedig kissé párásabb, meleg volt a levegő. Arra gondoltam, jó lenne otthon is egy ilyen kényelmes és pláne zümmögő ágy, mert ahhoz képest hogy tegnap nem fáradtunk el túlzottan, nagyon jól aludtunk mindketten. A napfelkeltéről már lekéstem, de azért gyorsan felmentem a kilencedik emeleten lévő fedélzetre, hogy készítsek néhány fotót, de sajna elég felhős volt az ég, a nap pedig elbújt mögöttük. Visszamentem a kabinba és ittam egy kávét. Tibi még félálomban volt, és mivel elvonási tüneteim nem csökkentek az internetet illetően, először végignéztem a tévé csatornákat, a híreket a BBC-n a tegnapi jubileumi ünnepségről. A királynő tiszta zöldben volt akár egy kis erdei manó. Annak is tűnt  apró termetével a mellette magasodó családtagok között. Rezignált arccal nézte a felvonulást, amire azt írták hogy meghatódott volt.  

Végigböngésztem a mai programot. Este ABBA műsor lesz, mondtam Tibinek hogy azt szívesen megnézném. Ő meg csak cöcögött. Jó hát neki nem kötelező, de úgy is tudom hogy bejön velem. Ha béna legfeljebb otthagyjuk. Nagy táskavásár lesz az ötödik szinten este hattól. Azt írják Ted Baker, Radley és Kipling már húsz fonttól lesz kapható. Nem vagyok a márkák nagy híve de a táskákat sajnos imádom. Persze - ha már utazunk - többre tartok egy városi sétán meglátott helyi terméket (na jó a végén úgyis kiderül hogy Kínában készült, de lehet hogy a Ted Baker is…). Akkor legalább elmondhatom hogy ezt itt vagy ott vettem. Azért kíváncsi vagyok a vásárra is. 

Nyugodt volt a reggel, nem voltak még túl sokan a reggelinél  nyolc órakor. A felhők is feloszlottak és amíg Tibi a fürdőszobában volt, én mint mindig, a kabin ablakára tapadva lestem a habokat,  a távoli horizontot. Úgy szeretnék delfineket látni! Az embert néha megcsalja a szeme, a hullámokon megcsillanó napsugarakat fényes uszonyoknak véli, aztán rájön hogy mégsem delfineket lát. De talán egyszer mégis sikerül. Esetleg bálnát is 😂 De miért ne? 

Tíz órakor megláttuk Szicília partjait és fél óra múlva kikötöttünk Palermóban. Ettünk egy könnyű uzsonnát majd kisétáltunk a kikötőből a városba. A Discovery 2. nem volt egyedül, több nagy hajó vesztegelt az óriási kikötőben. A kijáratot nem volt könnyű megtalálni ott viszont nem győztük visszautasítani a konflisokat, motoros idegenvezetőket, taxisokat. Nem akartunk hosszú időt kint tölteni mert nagyon meleg volt és Tibi gyorsan fárad. Random besétáltunk az első kacskaringós utcába. Az volt amire számítottunk; iszonyatosan piszkos utcák, régi, édes csipkés erkélyek és azokon lengedező, száradó ruhák, dudáló autók, mopedek, hangzavar és  zene, virágok, csinos, olasz nők. Egy óra elég is volt és alig vártuk hogy visszatérve a hajóra a légkondicionált szobánkban a hűvös ágyra vessük magunkat. 

Tibi pihengetett délután én pedig kihasználtam a megcsappant társaságot a hajón és kiültem a medence mellé egy pohár fehér bor társaságában és hallgattam a copfos lányt aki a hetvenes évek slágereit énekelte majd Amy Winehouse-t és mondhatom, kellemes volt. Később a hátsó decken hűsöltem egy tojásfotelben. Estig Tibi is pihent a szobában majd felmentünk vacsorázni. Közben elindult a hajó. 

Beültünk a színházterembe az Abba előadásra. Tehetséges fiatalok fantasztikus koreográfiával felölelték az Abba történetét. Élveztem minden percét és persze hangosan énekeltem. Tibinek is tetszett. Épp a naplementére lett vége amit a fedélzetről csodáltunk meg. A tenger most kicsit jobban hullámzik de épp csak egy kicsit jobban lehet érezni a hajó mozgásán. Szerencsére… A szobánk makulátlan lett újra mire visszaértünk és a holnapi program az ágyon várt meg persze az esti csoki. Holnap Nápoly reggel fél nyolckor! Ha szerencsénk van akkor még a nagy meleg előtt sétálhatunk egyet.