Kellemes volta hőmérséklet ami azt jósolta hogy később bizony cudar meleg lesz. Reggeliztünk és addigra a Discovery2 beállt Nápoly forgalmas kikötőjébe.
Nyolc óra volt mikor szilárd talajt ért a lábunk és igyekeztünk kijutni az óriási kikötőből lerázva a taxit és városi idegenvezetést ajánlgató olasz embertársainkat. Egy kört tettünk, kicsit. Elég is volt. Valaha bejártunk minden érdekes helyet és látnivalót a nyaralások alkalmával. Most kevesebb lett az energia pláne a nagy meleg rá is tett egy lapáttal vagyis levett egy lapáttal belőle.
Visszaszédelegtünk a hajóra és onnantól kezdve csupa kellemes dolgot csináltunk. Napoztunk, jakuzziztunk a pool decken majd ebédeltünk és fagyiztunk. Messziről is szép Nápoly, talán sokkal szebb mint közelről. A távoli, párás ködbe vesző kupolák, a hegytetőn terpeszkedő casa-k, a közeli szigorú szürke erőd közelében nem látszik a szemét, a por, az építkezések zaja, a rohanó emberek, a türelmetlen vezetők hangos dudái és a koldusok az utca porában. Tibi pedig kevésbé fárad el ha csak a fedélzeten sétálunk. A hajó szerencsére óriási, így talál magának elfoglaltságot az ember. Neki is tetszett a tegnap esti műsor így ma már érdeklődött hogy mi lesz az esti program. Sajnos számunkra nem olyan érdekes előadó lesz, viszont tangó versenytáncosokat láthatunk nyolc körül. Arra kíváncsiak vagyunk. Imádom ezeket a gyönyörű, minden ízükben izmos, hosszúlábú nőket, függetlenül attól, hogy heteró vagyok de ami szép az szép. Ötkor lesz valami tíz fontos vásár, arra is kíváncsi vagyok már csak azért is mert a tegnap táskavásárról lemaradtam. Még egy árva hűtő mágnest sem sikerült beszereznünk, azt hiszem a jövőben kénytelen lesz mindenki hitelt adni a szavamnak mikor azt állítom, voltunk Palermóban, Nápolyban, Monte Carloban stb. anélkül hogy ezt műanyag, giccses hűtő mágnesekkel igazolni tudnám.
Késő délután a hangyaboly kellős közepén élő zenét hallgattunk, tea time-kor friss meleg scone-t ettünk clotted cream-mel és lekvárral . Este hatkor indult a hajó a nápolyi kikötőből, addigra vadásztam magamnak egy koktélt, bár nem vagyok az a napközben koktélozó fajta (őszintém szólva még esti sem) de mindenki körülöttünk gusztusosabbnál gusztusosabb, színes italokat szopogatott a párás poharakból, és akkor valahogy én is megkívántam. Fizetni nem kellett csak a szobaszámot írták fel, majd az út végén kiderül mennyibe került a magam sem tudom mi de nagyon finom ital. Aztán átöltöztünk és vacsoráztunk majd beültünk az egyik szép helyre hallgatni a zongorista lányt. Megnéztük ahogy a piros labda aludni tér, majd mi is visszatértünk a szépen kitakarított szobánkba hogy megegyük az esti csokinkat és elolvassuk a holnapi programot amit az ágyra készítettek nekünk. Reggel 5.25kor fogok felkelni hogy megnézzem a napfelkeltét. Kilencre ígérték, hogy Piombinóba érkezünk. A toszkán települést már ismerjük. 2019-ben a környéken voltunk és persze Siennát, Pisát is meglátogattuk. Mivel Tibi ezektől a rövid sétáktól is nagyon kimerül, valószínű, hogy most csak távolról csodáljuk meg a ferde tornyot, már ha látszik majd a kikötőből.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése