Autó...(kár)

Már egy ideje tervezzük, és egyre jobban szükségét láttuk egy autónak. Januártól több lehetőségünk lesz egy autóval munkát keresni, mert a munkaközvetítők rögtön ezt kérdezik, ha munka felől érdeklődik az ember. Nem mondom, hogy könnyű dolog egy jó és minél fiatalabb de azért olcsó és jó fogyasztású autót találni, aminek még a biztosítása sem horror összeg. Itt inkább a személyre köttetnek a biztosítások, tehát nem kizárólag az autóra van, hanem aki vezetni fogja, annak kell kötni a biztosítást. Ennek az összege attól is függ, hogy mennyi ideje vezetünk, nők avagy férfiak vagyunk, hol fogjuk tartani az autónkat és még sok minden más. A neten érdemes keresgélni, mert olcsóbban teszik fel az autókat, mint a kereskedésekben. Minden autónak amit megláttunk azonnal megnéztük a biztosítók közös oldalán (moneysupermarket.com, autotredercompare.co.uk) hogy hol, mennyibe kerülne a biztosítás Tibinek és nekem és érdekes módon ha kettőnkre van biztosítva, akkor olcsóbb lett az éves díj. De nem volt könnyű dönteni, mert ami jó volt, az mind nagyon messze volt, és ha oda is megyünk, ki tudja, hogy milyen állapotban van egy feltett fényképhez képest? Szóval több autó között dilemmáztunk, aztán Tibi ma reggel úgy döntött, hogy az egyik autót megnézi, és szerencsére itt van a közelben a kereskedő aki árulja. Előtte felhívta, de nem sok jóval kecsegtetett a kereskedő, mert a kinézett SAAB-ra már volt egy jelentkező, és második lehetőségnek volt még egy ROVER. A ROVER nagyon felejtős volt, mert kényelmetlen, belül kicsi autó volt és itt-ott már a rozsdanyomok is megjelentek rajta. Szóval Tibi felhívott, hogy ezt nem szereti. Azért megkérdezte, hogy a SAAB-ot elvitték-e, amire azt a választ kapta, hogy még nem, csak ígéretet kapott. Persze pénz beszél, ha kp. valaki kifizeti akkor viheti... Ez egy 2002-es full extrás autó, most nem sorolom fel, hogy mi minden van benne, mert ezt csak a pasik szokták, nekem elég annyi, hogy sok-sok légzsák van benne és szépen világít a műszerfala :))) Szóval végül megegyeztek, hogy elviszi Tibi az autót, szerződést kötöttek és haza is hozta. Lelkesen felhívott minket, hogy jöjjünk le a parkolóba megnézni, mi pedig hanyatt-homlok rohantunk le. A hanyatt-homlok majdnem igaz lett, mert a sok lépcsőt ami lefelé vezet csak este 6 után világítják ki, addig meg tapogatózzunk a lábunkkal...:P

Szóval tettünk egy kőrt, álmélkodtunk. Én rémüldöztem, hogy, hogy fogom vezetni a jobb oldalon egy jobb kormányos autót...

Megbeszéltük, hogy holnap kirándulunk juhhé!

Aztán szépen beálltunk a parkolóba, ami a lakásunkhoz van kijelölve. A mellettünk lévő Suzukis hölgy éppen akkor kezdett neki a kitolatásnak....és akkor egyszercsak egy nagy reccsenés és a fémek súrlódásának sikolya hallatszott, valamint én is majdnem sikítottam de a rémülettől szóhoz sem jutottam, mert simán ránk kanyarodott a lány.

Kiszállt az autóból és még akkor sem hagyta el egyetlen hang a torkomat. Tibi is kiszállt és csak álltunk egy percig, aztán megkérdezte, hogy jól vagyunk-e. Mi igen...de az autó? Még nem tudtuk mennyi kárt okozott a kisautója a hátsó ajtónk mögött a kerék fölött, mert tök sötét volt és ahhoz vissza kellett állnia a helyére, hogy a gyér világításban lássunk valamit. Közben kijött a lány édesanyja és szörnyülködött, miközben elmondtam neki, hogy most vettük az autót. Akkor a szívéhez kapott! 

Szerencsére nem horpadt be az autó, csak néhány festékfolt árulkodott arról, hogy a kisautó meghúzta. 

A kis Suzuki eleje viszont kicsit meghorpadt. Megnyugodtunk, hogy a kezdeti rémület nagyobb volt, mint a kár.