2015. március 31., kedd

Uj(j)ra a Torbay Hospital-ban

Végre half term és kedden elkezdődött a szabim ami egy hétig tart. Az első nap viszont fogorvoshoz mentünk hogy átnézzék a lányok fogait. Bár nehezemre esett, de jobbnak láttam autóba ülni, mert oda-vissza a városba négyünknek 11 font lett volna a busz. Dokinál minden rendben volt, csak Aisának két pici lyukat kellett betömni, de nem volt vészes.
Már kezdtem örülni amikor hazaértünk hogy sikerült különösebb stressz nélkül hazajutni az autóval, amikor zárómomentumként úgy igazán erősen rácsaptam az autó ajtaját a bal kezem középső ujjára. Miután megtekintettem a csillagokat és egyéb égitesteket úgy másfél óráig jegeltem, a körmöm szinte azonnal sötétlila árnyalatban tetszelgett. És egyre nagyobb és feszesebb lett a duzzanat. Tibi amikor hazaértünk levitt a kórházba, ahol most szerencsére csak két órát vártam, majd megröntgenezték az és kiderült hogy az ujjam végén lévő utolsó pici csont vége tört le vagy el már nem is tudom. Igazából annyi ellátást kaptam, hogy két ujjamat összeragasztották (?) majd hazabocsátottak azzal hogy szedjek fájdalomcsillapítót.  Mivel soha eddigi életemben semmim nem tört el, fogalmam sincs, hogy mi ilyenkor a teendő, milyen ellátást kellett volna kapnom? Talán egy sin nem ártott volna,hogy ne tudjam mozgatni, vagy az esetleges véletlen ütésektől megvédje valami tok vagy ilyesmi... Egy fáslival kötöttem aztán hol az egyik hol a másik ujjamhoz, de másnapra meg csúnyább lilább és kövérebb lett. Szedem a fájdalomcsillapítót, és reménykedem, hogy az a kis csont nem vándorol túl messzire a helyétől, hogy aztán később muszáj legyen kiműteni valahogy ...
Mindenesetre a  szabim jól indult.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése