Sunnyval az élet

Tagadhatatlan, hogy egy kutyával más az élet. Fenekestül felforgatja az addig megszokott napirended és a fontossági sorrendek csúcsára kerül azonnal ahogy az otthonodba költözik.
Egy hónapja immár, hogy családtaggá és elsőszámú kedvenccé avanzsált Sunny. Felsorolom, mi változott mióta itt él közöttünk.

1. A  szőnyegek összetekerve várnak jobb napokra a háztartási szobában, a padlószőnyeg viszont a folyamatos locsolás ellenére sem nőtt meg, pedig Sunny naponta becsületesen végigpisili minden egyes kedvenc helyét. A puppy pad is körbe van pisilve, de azért vigyáz, hogy nehogy rámenjen egy csepp is a trénelésre szolgáló anyagra. Arra még nem jöttem rá, hogy a sötétítőfüggönyre hogy sikerült rápisilni...

2. Mindennap porszívózunk. Minden egyes apróság, újság, könyv, dísz, toll, füzet felkerült egy magas polcra. (Azt azért nem gondoltuk volna, hogy egy két és fél hónapos JR terrier ilyen magasra is fel tud ugrani, úgyhogy fel lettek téve egy mégmagasabb polcra.)

3. Tüsszentésre azonnal reagál, a papírzsepire ráveti magát és nem ereszti többé. Néhány ember ügyesen szét tudja feszíteni a száját, hogy kikotorja belőle a zsebkendő darabokat. De sokszor a padlószőnyeg darabokat, haj, fül és ujjdarabokat is.

4. Az éjszakát végigalussza de reggel fél hétkor  már türelmetlenül várja, hogy Aisa kiengedje a "rácsos ágyából" és rohan a szobánkba, hogy ébresszen "kedves" harapdálásokkal, ami némileg hasonlatos egy grizzly támadáshoz. Ilyen gyorsan még életemben nem pattantam ki soha az ágyból, mert miután leharapja a fülem (puszta kedvességből) megrágcsálja a kezem, nyakam és ami esetleg még elérhető a takarón kívül, leugrik az ágyból, körbeszaglássza a szobát, és  a puppy pad mellé pisil, majd bevonul az asztal alá kakilni... jobb esetben. Ha unja a helyet akkor lerohan a két emelettel lejjebb lakó Debihez és a szoba ajtajában végzi el a dolgát.

5. Fél óra észvesztő kergetőzés után (pisi kaki feltakarítás, huzavona néhány, nem a kutyaszájba való dolog kioperálásával, reggeliztetés majd újra felfedezőút, hogy hová is kakilt újra) lemerül az elem és békésen megpihen valamelyikünk oldalán. Ilyenkor egy angyal és elfelejtünk minden egyes harapást, kék foltot, leszakadt fület, lepisilt függönyt. Még naponta háromszor, négyszer is alszik, este pedig kilenc körül kerül az ágyába és ha valaki van a közelében, akkor nem nyüszög még ha ébren is van.

6. A kanapé két oldalát el kellett barikádoznunk, mert imád szűk, sötét helyekre bemászni, ahonnan aztán nehéz kimászni vagy kicsit megrágcsálja az ott talált bútordarabokat. Nemhiába, hiszen hajtja a vadászösztön, kikergetni a rókát, nyulat a lyukból, ami nálunk csak elvétve található, akkor is csak plüss formájában.

7. Aisa rendszeresen tréneli. A legelső amit megtanult, hogy "leül" amikor meglátja a kezünkben a jutalomfalatot. A "fekszik" is jól megy, valamint a "marad" sem olyan rossz.

8. Rengeteg játéka van már, de legjobban a plüssmaci nyakát szereti harapdálni amit még az anyukájától kapott. Imádja a jégkockát, amivel hosszú ideig eljátszik, harapdálja, lökdösi ide-oda míg el nem olvad.

9. A házunk egy hegyoldalban van, tehát a felső szint a bejárat és onnan lefelé három emelet van az apró kis hátsó udvarig. A felső szinten lévő nappaliban vagyunk vele nagyrészt, de mikor valaki lemegy a lépcsőn, ő már ott is van. Alig hét hetesen hoztuk el, de már akkor levetette magát a magas lépcsőfokokon, kettőt bucskázott majd újra ugrott. Semmi félelemérzete nem volt. Ma  már le- és felfut könnyedén. Legjobban a háztartási szobát kedveli, amikor odamegyek azonnal bedugja a fejét a mosógépbe, szárítóba és ha talál valami ottrekedt ruhadarabot, azt azonnal a szájába kapja és elrohan vele. A porszívótól először picit megszeppent, majd harciasan nekitámadt, de nem tekinti igazán ellenségnek, inkább csak betolakodónak és egy idő után faképnél hagyja.

1O. Az állatorvost nem szíveli, mert azt nem bánta, hogy kétszer megszúrta, de a fülében turkált, a fenekébe dugott valamit, és belefújt valami büdöset az orrába (ami szintén oltás volt). Örök ellenség marad azthiszem.

A két oltás után, holnap lesz az első nap, hogy végre kivihetjük őt a szabadba. Az autóba néha beültettük és jöttünk, mentünk anélkül, hogy kiszálltunk volna vele, vagy csak kézben vittük be az állatorvoshoz és a Pets at Home áruházba, ahol rengeteg látnivaló van. Az autó kalaptartóját nagyon kedveli, de a két lány között is szépen megült egy idő után. Úgy néz ki, hogy bírja az autókázást, ezzel legalább nem lesz a jövőben gondunk. Holnap aztán megmutatjuk neki a tengerpartot, az óriási parkokat és találkozhat végre hozzá illő játszótársakkal is. Jövő hét végén pedig utazunk Skóciába, amit remélem túlélünk. Nem sietünk, megállunk majd sokszor sétálni, pisilni. Egy klassz hordozót is rendeltünk amiben fekhet és ülhet is a hátsó ülésen a két lány között, biztonságosan bekötve ahogy kell. Nem hagynánk otthon a világ minden kincséért sem.

Sunny tíz hetesen

Apuval az állatorvosnál

hét hetesen, mikor hazahoztuk

A két unokatesóval, Jázminnal és Mirivel

kilenc  hetesen

Vigyor vagy vicsor? 

Aisával