2015. április 14., kedd

Lengyel magyar két jó barát, együtt issza sörét, borát



Lengyelül: „Polak, Węgier, dwa bratanki, i do szabli, i do szklanki.” 
Az a néhány lengyel akivel találkoztam az mind ismeri ezt a kis versikét ami még a régi időkből maradt ránk. De vajon tényleg olyan jó barátok vagyunk mi magyarok és lengyelek?  Vagy legalábbis itt, Angliában igaz e a mondás?

Sok magyar nem kedveli őket. Többségben vannak a munkahelyeken, és egy picit úgy érzi az ember, hogy ezt ki is használják. Nálunk is vannak jónéhányan. Sokszor a szállodában mást sem hallani csak ahogy a számomra érthetetlen mássalhangzók hangosan tülekednek egymás után mint egy heringes dobozban. Az sem zavarja őket, ha épp a pihenőidőben közöttük ülve némán iszom a kávém, mintha ott sem lennék.  Mert ha nincs egy "nem lengyel" főnök a laundriban akkor nem zavarja őket hogy a hasonló melós mint ők egy kukkot sem ért az eszmecseréből. 
De nem felhőtlenül nevetgélnek ilyenkor, hanem dől belőlük a panasz, ez akkor is érződik ha nem értem a szavakat. Többségük nem szereti az itteni időjárást, az ételeket, az angolokat lenézik. Kilencven százalékban csak a saját boltjukban vásárolják még a szappant is, ami jónéhányszor ugyanaz a márka amit az angol hipermarketekben is megtalálna,esetleg olcsóbban. 
Sokszor betévedek a lengyel boltba is, ahol mostanában néha magyar termékeket is találni. Az eladók lassúak, undokok és folyton egymással beszélgetnek. Ez egy angol boltban nem fordul elő soha.
Aztán rájöttem, hogy igazából azért zavar ez nagyon, mert ahogy belépek, azonnal úgy érzem magam, mintha Magyarországon lennék újra, mert ott pontosan ugyanez a mentalitás jellemzi az eladókat, a melósok ott is folyton panaszkodnak és nem az aktuális időjárás a téma. 
Szóval igazából azért nem nagyon szeretjük őket itt, mert nagyon nagyon hasonlítanak ránk. 
Az alábbiakat alátámasztja amit a Wikipédián olvastam:

"Egy nemrégiben nyilvánosságra került kutatás alapján a közmondásnak akár genetikai alapjai is lehetnek. A két nemzet, a lengyel és a magyar génállományában fordul elő Európában leggyakrabban az Y kromoszómán található R1a1 mutáció. Az előfordulási gyakoriság 56-60% közötti ezeknél a népcsoportoknál. A mutáció jelenléte arra enged következtetni, hogy a két nép egy körülbelül 10 000 évvel ezelőtt élt közös őstől származik."

Az egyik itteni kollégám és egyben barátnőm mégis lengyel és még a neve is azonos az enyémmel csak másképp írják: Krystyna. Korban is közel állunk, és nagyon sokat beszélgetünk...angolul, ahogy éppen esik úgy puffan módon. Nem egyszer előfordul, hogy keressük a szavakat, majd káromkodunk,hogy miért nem megy jobban a közös nyelv, aztán jókat nevetünk milyen bénák is vagyunk. Megbeszéltük már számtalanszor, hogy a két ország politikája, az emberek mentalitása, hülyesége, mennyire hasonlít. Sokat segítünk egymásnak, ki hol és milyen módon tud. És sokszor panaszkodunk egymásnak igen, vagy szidjuk a többieket ha valami intrika szövődik...
Akkor mégiscsak létezik a lengyel-magyar barátság nem?

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése