Itt Torquay-ban a külföldi bevándorlók közül túlnyomó többségben vannak a lengyelek. Más városokkal kapcsolatosan nincs információm de gyanítom, hogy így van ez máshol is. Az angol tanfolyamon is 70-30%-ban többségben vannak, mint a más nemzetiségűek. Nekem az érdekes az egészben, hogy a szállodában és a sütigyárban is amikor lengyelekkel beszéltem, egyik sem ájult el Angliától, sőt muszájból van itt, nem szeretik az angolokat, az időjárást a munkakörülményeket stb. egyedül csak a pénz, ami érdekli őket. Sajnos hallottam olyanról is, hogy sokan ide menekülnek a hatóságok elől, kisebb, nagyobb bűncselekmények miatt, és inkább itt élnek évekig, mint, hogy a hazájukban leülnék a büntetést.
Tegnapelőtt jelentkeztem egy álláshirdetésre a Devonshire Hotel -be, ahová már este mehettem interjúra. A hotel most, a februári időszakban is tele volt, igaz inkább idős emberekkel. Egy vörös hajú szimpatikus pasassal beszéltem, akit Nigelnek hívtak. Elmondta, hogy milyen teendők várnak itt rám, és hogy pénteken jelentkezni fog, hogy felvesznek-e. Ha igen, abban az esetben hétfőn kezdhetek. Tegnap felhívott Izabella, az egyik itteni kedves barátom, és izgatottan mesélte, hogy ma interjúra megy...a Devonshire Hotelbe ! :) Nagyon örültem a lehetőségnek, hogy esetleg mindkettőnket felvennék és kollégák lehetnénk. A Rainbow szállóban szinte csak lengyel beszédet hallottam magam körül, legalábbis a közös helységben. Most igazán jó érzés lenne, ha valakinek odaköszönhetnék magyarul és néha egy-két szót váltanánk. Drukkolok, hogy így legyen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése