Tegnap volt az én kicsi lányomnak, Szulamitnak a 11. születésnapja. Mivel hétvégén ünnepeljük a nagyival és a barátaival, azért tegnap sem feledkeztünk meg róla. Hajnali fél hatkor ott álltunk mindannyian az ágya előtt és egy marcipán sajton ülő egérkével és egy szál gyertyával elénekeltük a "Boldog szülinapot..." c. dalt, és átadtuk neki a mi kis ajándékunkat. Debike nagyon szép tollakat vett neki (az egyikkel nyomdázni és buborékot is lehet fújni :), mi pedig táskát, tollat, mobiltartót, kismacit (hehe), de hát még kell ez is egy 11 éves nagylánynak na!
Aisát délelőtt Tárnokra vittem a 6 éves kötelező védőoltását kapta meg. Igazi kis fakír, mert meg sem nyikkant. Azt mondta: " Anya én már éppen akartam sírni, de addigra már beadta a Pöttyös doktornéni a szurit". :) Ezután a suliba mentünk és megnéztük Szula gitárvizsgáját. Több szülő és gyerek is összegyűlt, volt aki már a második évbe csapott bele és voltak hasonló kezdők is mint Szulamit. Az én lányom nagyon ügyes volt, egy hangot sem vétett, és még a végén bónuszként elgitározhatta magának a "Boldog szülinapot..." c. dalt (persze ez már könnyű volt, hisz ezzel kezdtük a napot).
A délután rémálom volt sajnos, mert összcsaládi farmervásárt kellett rendezni, mivel Debikén szétrepedt a szupi farmerja (amit ősszel vettem), Szulának is meg lett már foltozva a térde, és Aisa pedig akkorát nőtt, hogy a novemberben vett farmer a vádlijáig ér. Tehát Szula, Aisa sec-perc alatt le lett rendezve, a további négy órát Debi farmerválogatásával, sikítozással, sírógörcsökkel, fejfájással töltöttük. Aztán végre neki is akadt egy mondjuk, hogy megfelelő, de persze ma reggel már az sem volt jó. Mostmár mindegy, eszi nem eszi az övé.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése