Fengsuizás és hírek a messzi Skóciából

 Aisával tegnap ablakot mostunk, ami azért volt furcsa mert egyáltalán nem terveztünk ilyesmit szombat délután, ráadásul hat óra konyhai munka után hazaérkezve. Tébláboltam a nappali és a konyha között, mire a lányom megkérdezte, mi bajom. Mondtam, hogy nem tudom, de nincs kedvem leülni a nappaliban. Inkább ülök a konyha asztal mellett, vagy a szobámban, de egyszerűen nem tudom megszokni, otthonosnak érezni a nappalit. Pedig nagy, és ablakok is vannak rajta, igaz nem az öbölt és az Upton fakoronáit látni rajtuk keresztül hanem a szemközti ház ablakait. Aisa felpattant és azonnal a Feng shuit kezdte emlegetni, majd elkezdett találgatni, mit hová kellene tenni, de igazából minden jó helyen van. Majd a szeme az ablakra tévedt. A széles ablak öt részből áll, három hosszabb (ezek zárt ablakok) illetve két kisebb felső ablak, amiket ki lehet nyitni. Furcsa, de hát ott van mellette az erkély ajtó, ha szellőztetni akarunk hát kinyitjuk. De az ablakok mocskosak kívülről, a folytonos forgalom és az, hogy soha nem arról az oldalról csapja az eső az ablakot, vékony, fekete koszréteggel vonta be az üvegeket. Eddig nem szenteltünk nagy figyelmet ennek, gondoltam, majd felhívok egy ablakmosót, aki három havonta lepucolja húsz fontért a belülről elérhetetlen ablakokat. Talán ezért, talán azért, mert laminált padló van és nem szőnyegpadló. Aisa nekiveselkedett, elhúzta a bútorokat, behozta a kislétrát az erkélyről és a felső, kisablakokon keresztül megpróbálta lepucolni az ablakokat. Az elérhetetlen részek miatt új tervet kellett kigondolni, ezért hoztam a gumivégű ablaktörlőt, majd hozzáragasztottam a hosszú kutyalabda dobóhoz, így elértük a karnyújtásnyitól messzebb lévő helyeket is. Elégedettek voltunk a végeredménnyel. A szalagfüggönyt elhúztuk, hogy reggel besüthessen a nap. És besütött…

Igen,  a napsütés mindig más megvilágításba helyezi a dolgokat :D 

Szula reklamált, hogy tegnap túl meleg volt Edinburghben. A napsütést ő is szereti, de csak akkor ha hideg van, vagy épp az első, tavaszi napsugarak melengetik az arcát. Az elmúlt hónap azzal telt számára, hogy nagyjából berendezkedjen és elkezdjen munkát keresni. Egyelőre nem sok sikerrel, de sokszor olyan sokat kell várni, hogy egy jelentkezésre válaszoljanak, de nem szabad feladni, ami nehéz egy ilyen helyzetben. Egyedül van, bár nem egyedül lakik. A lakás másik bérlője, egy kínai hölgy, elég furcsán viselkedik. A leghidegebb napokon elzárta a fűtést, az ő szobájában viszont elektromos radiátort tart. Az az érzésem, hogy nincs tisztában azzal, hogy az áramért is kell fizetni nemcsak a gázért. Mióta Szula odaköltözött mindent ő intéz, ahogy az elődje is tette, a lakótársnak fogalma sincs a számlákról és egyéb közüzemi dolgokról, csak átküldi az ő részét minden hónapban. Az étrendje is elég szegényes, banán, tej és néha valami furcsa hagymás lé, ami levesnek még a legjobb indulattal sem nevezhető. Múltkor Szula pörköltet készített, mire megkérdezte, hogy hol vette a szószt hozzá mert olyan jó illata van. Szula mondta, hogy maga készítette a szószt, és elsorolta a hozzávalókat. Április végén elköltözik és a helyét egy lengyel lány veszi át. Azt remélem, hogy összebarátkoznak majd és legalább lesz akivel esténként beszélgethet, vagy elmehet valahová.     

Néhány kép a Holyrood parkról, ami Szula lakásának szomszédságában van.

A kilátás :)

        

Kedden reggel indulunk Aisával és a kutyával meglátogatni őt, remélem minden simán megy majd. Nyolc órás vezetésnek nézek elébe :P

Hallie napról napra fedezi fel a világot maga körül, öt hónapos lesz április elején és olyan eleven, érdeklődő, mosolygós kislány.