Sokszor megfogadtam, hogy nem teszem, de mindíg előbújik belőlem a tipikusan magyar mentalitásra utaló pesszimizmus . Persze mi magyarok sokat nyavajgunk és már előre eldöntjük, hogy úgyis rossz lesz nekünk (ahogy a nyuszi is megmondja a végén a rókának, hogy menjen a fenébe a talicskájával együtt..holott még az azt sem tudja, hogy kölcsön akarják tőle kérni) Igy jártam most is, eldöntöttem, hogy a portugál főnököm áthúzza a számításaim és nem mehetek csütörtökönként angolra. Ezzel szemben ma azt mondta, hogy persze ok. menjek csak, sőt felajánlotta, hogy másnap mindig maradhatnék plusz egy órát, így nem veszítek pénzt a minusz egy órákkal... Szóval, virtuálisan felpofoztam magam, hogy újra a sötét erő uralkodott szemben a pozitív gondolatokkal. Persze, szerencsére ez csak ritkán fordul elő, és a legtöbbször felülkerekedik bennem az optimizmus. Hajlamos vagyok azt hinni, hogy ha pozitívan állok a dolgokhoz akkor mindíg szembejön valami jó, még ha esetleg nem is a lottó ötös, de valami apró, örömteli pici boldogság. Tehát holnap, angol :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése