Az Atlanti óceán szombat délután...

Az elmúlt napokban gyönyörű, szinte nyáriasan meleg idő köszöntött be ide hozzánk az angol riviérára. Ez meghozta a kedvünket a kirándulásra, és megkockáztattuk, hogy messzebb merészkedjünk néhány mérföldnél. Úgy döntöttünk átruccanunk Cornwall megyébe, amiről oly sok szépet és jót hallottunk. A gyönyörű Atlanti óceán partjáról, ahol szinte fehér a homok, és Anglia legszélső csücskéről, amit Land's end-nek hívnak. Persze ma reggel elég csúnya idő volt, de tíz körül elindultunk, remélve, hogy később talán kisüt a nap. Egy óra múlva már gyönyörűen sütött a nap és dél körül megérkeztünk Marazionba, ahol sajnos csak távolról csodálhattuk meg St.Michael's Mount kastélyát, mivel dagály volt éppen. Apály idején út vezet a kastélyhoz, de dagálykor víz veszi körül azt. Egyébként meg szombaton zárva is van, amit nem igazán értek, hiszen a legtöbb turista hétvégén ruccan oda, de ki tudja, lehet hogy pont ezért :). 

Marazion, egy nagyon helyes kis település, pici ékszerdoboz az óceán partján. Körülnéztünk és tovább indultunk Porthcurno felé, hogy végre láthassuk a gyönyörű strandot.

 

A végtelen óceánt először egy szerpentines úton megközelíthető hegyről csodálhattuk meg, a valószínűtlenül kék és végtelen óceán hófehér homokot nyaldosott, partján sok strandoló turistával.

Gyorsan legurultunk a parkolóba és lefutottunk a térdig érő forró homokban a partra és el sem hittem, hogy most Angliában vagyok és tavasz van, mert szinte nyáriasan sütött a nap, persze a víz hideg volt, de fantasztikus érzés volt lerohanni a habok közé (majd persze sikítva kirohanni :).

Nem fogjátok elhinni biztos, de újra láttunk egy fókát!! Persze lefényképezni nem tudtuk, de többször is feltünt a habokban!

Néhány kellemes órát töltöttünk a parton, majd jöttek a csúnya sötét felhők és gyorsan az autóba menekültünk. Az onnan néhány mérföldre lévő Sennen-ben megtaláltuk Anglia legnyugatibb csücskét a Land's End-et, ahol már olyan hüvös volt, hogy szinte el sem hittem, hogy egy órával ezelőtt trikóra vetkőzve, mezitláb süttettük a hasunkat a parton.

Szerencsére felkészültünk és kabát, mellény, pulcsi volt a csomagtartóban, így ezeket mind magunkra vettük és lesétáltunk a táblához, ami jelezte, hogy New York 3147 tengeri mérföldre van tőlünk.

Sajnos minden zárva volt (szombat bizony) és elég hűvös szél kerekedett, így a látnivalók után beugrottunk az autóba és hazajöttünk. Legközelebbi kirándulásunk alkalmával a Lost Garden-t szeretnénk megnézni ami ugyancsak Cornwall-ban van, és persze rengeteg csodás hely van ott, ami még a felfedezésünkre vár.