Beköltöztünk

Néhány napja beköltöztünk az új otthonunkba. Sajnos az internet szolgáltatás nem olyan gyors mint mi, és valószínűleg egy-két hetet várnunk kell amíg itt is bekötik. Addig is marad a mobil netezés…

Gyorsan költöztünk, tehát délelőtt kipakoltunk, jött a sok baráti segítség és délután kettőre már itt is volt minden cuccunk, amit aztán lehetett különböző helyekre pakolni. Aki költözött már az tudja, hogy bepakolni mindig sokkal könnyebb, mint kipakolni, mert ki tudja hol lesz az új helye a különböző tárgyaknak? A lehetőségeink igencsak korlátozva voltak, amikor a ruhákról volt szó, mivel egyetlen szekrényünk sincs, úgyhogy maradtak a bőröndök és a zsákok, amíg a megfelelő bútordarabokat beszerezzük. 

Ágyakat összeszereltük, asztalokat és az Ildikóéktól kölcsönkapott rattan nappali garnitúrát is szépen elrendezgettük. Sajnos a látványkandalló eltűnt, mint később megtudtam azért, mert zárlatos volt, és Kevin nagyon elővigyázatos ezért mielőtt beköltöztünk az összes elektromos dolgot leellenőriztette, hogy nehogy valami baj legyen amikor már itt lakunk. Tehát a kandalló nem volt már a helyén, de majd pótoljuk idővel. Egyelőre a hatalmas TV is a dobozában lapul, ezt is Ildikóéktól kaptuk, vagyis vettük, de nevetséges áron ahhoz képest, hogy mennyibe kerülne akár még használtan is. Sajnos azonban addig nem tudjuk használni, amíg megfelelő állványt nem veszünk hozzá, ami stabilan megtartja, mert borzasztó nehéz.  Szóval még híján vagyunk a bútordaraboknak, de mindent idővel beszerzünk. Hétvégén szőnyegeket vásároltunk, mert a nappaliban és az ebédlőben elég hideg a padló, mert laminált parketta és járólap van letéve. Jó angol szokás szerint hétvégén négyig, de legfeljebb fél ötig vannak nyitva az üzletek, ezért délután az utolsó félórában estünk be egy nagy áruházba és gyorsan kiválasztottunk egy nappali szőnyeget és a lányok szobájába egy-egy kisebb szőnyeget. Egyébként a felső szint most a leghangulatosabb, hatalmas (legalábbis nekem) fürdőszoba van, és kellemes meleg még akkor is ha nem megy a fűtés. A fűtés szabályozása egyébként nem termosztáttal, hanem időkapcsolóval módosítható. Beállítható, hogy naponta hány órától hány óráig fűtsön (tehát ha nem vagyunk otthon nem megy feleslegesen). A beköltözésünk napján tele engedtem a kádat forró vízzel és vagy egy órát áztattam magam a kellemes melegben, amire már régóta vágytam. A fürdőkád akkora, hogy a 160 centimmel nem értem a végéig. 

 De a zuhany is kellemes, végre jó erős a nyomás és normálisan szabályozható a hőfok. Bizony- bizony ezek a dolgok szinte természetesnek tűnnek, de amikor néhány hónapig az ember nélkülözi, akkor valóságos megváltás a kádban fürdés és a jó forró víz. A lányok szobája is nagyon kellemes, ugyan még nincs sok bútor bennük, de így is nagyon hangulatos.

Az első iskolai napon Debike kisérte Szulát és Aisát, mert nekem korábban kellett mennem a szállodába. Fél óra alatt gyalog odaértek, és egy-két nap múlva Szula már egyedül ment, mivel neki előbb kell beérnie mint Aisának. A buszok viszont itt katasztrófális menetrenddel közlekednek, vagy én vagyok nagyon szerencsétlen, mert még időben nem sikerült beérnem se innen, se Aisa iskolájától. Korán reggel van, hogy negyed órán keresztül nem jön egy busz sem, pedig itt nálunk két járat is közlekedik, Aisa sulijánál pedig három!! Érik a gondolat bennem, hogy autóra van szükségem, mert itt nincsenek nagy távolságok, de eljutni a suliba, onnan a munkahelyemre és onnan haza vagy vásárolni, nem egyszerű dolog. Remélem hamarosan sikerül valami olcsóbb kisautóra szert tennem. Igaz nem vagyok oda a jobboldali kormányért, és a baloldali közlekedésért és a szűk utcákért ahol épp hogy súrolja az egyik oldalon a tükrödet a kőkerítés, a másik oldaladon meg egy emeletes busz suhan el… De ha Magyarországon közel húsz éven keresztül sikerült hellyel-közzel balesetmentesen közlekednem (leszámítva azt az egy-két kerékpárost :P) akkor itt is sikerülni fog belerázódni a dologba, mert a buszozást nem az ingázó, bevásárló, és időre munkába járó anyukáknak találták ki. Legalábbis itt Torquay-ban nem…

Egyébként a környék nagyon csendes. Hasonló házak vesznek körül minket, hasonló icipici kis kertecskékkel. A hálószoba ablakból  figyelemmel kísérhetjük az összes szomszédot (már aki ilyenkor is kerti életet él) az óriási kutyákat a jobboldali szomszéd kertjében, és a nagy papagájokat amiket éjszaka infralámpával melegítenek (Aisa azt mondta első reggel, hogy „na megnézem, hogy megsültek-e a madarak”). De messzebbre is ellátni akár a nappali hatalmas elhúzható ajtajából.  

Kevin azt mondta, hogy nyáron nagyon meleg van itt (hát én egyáltalán nem bánom). Mert ami itt nagyon meleg, az kb. 25 fok szélcsendes helyen. És az a tudat, hogy nyáron a kertünkben ücsöröghetünk, napozgathatunk már most melegséggel tölt el.