A tesóm

Viki, kicsit problémás természet volt mindíg. Míg élt anyukánk, vele volt, szerintem ha élne még most is ott lakna. Diéta, és állandó elégedetlenség önmagával. Anyu halála után kicsit elveszett lélek volt, hiszen Brigittának és nekem van családunk, neki pedig mi vagyunk a család. Tavaly valami kideríthetetlen betegsége volt, lefogyott, hányt, testileg és pszihésen is teljesen le volt robbanva. Hiába vittük kórházról-kórházra, természetgyógyászhoz stb. Nyár végétől aztán nagy csönd. Ősszel jelentkezett, hogy Londonba mennek Tamással (a barátjával, aki egy végtelenül kedves, jólelkű és helyes fiú), csak bonyodalmak voltak a repülőjeggyel és ezért kérte a segítségem. Kicsit meg voltam sértődve, hogy ha nincs probléma, akkor én meg sem tudom, hogy újra kimennek dolgozni. Szerencsére úgy néz ki, hogy rendbejönnek, és a mostani képek alapján Viki nagyon jól néz ki, Tamás egy kicsit lefogyott, de remélem ő is rendbeszedi magát. Remélem nem fognak újra hazajönni, mert ha igen akkor mindenképpen megpróbálom lebeszélni őket, mert ez itt egy ingovány, és aki ittmarad az elsüllyed.