2020. július 2., csütörtök

Általános helyzetjelentés

Itt van július eleje és fogalmunk sincs hogy mit kezdjünk majd július végén a két hét szabadságunkkal. Külföldre nem igazán mennénk most (nemcsak a mindenféle szabályok amit a vírus miatt találtak ki), bár örültünk, hogy dolgozhatunk, megcsappant a családi kassza. Van sátrunk és autónk is, szóval felmerült, hogy elindulunk felfedezni Anglia még be nem járt részeit kutyástól. Lehet, hogy a végén ez lesz belőle. Aisa becsületesen tanul mindennap, hogy ha elkezdődik a suli, ne legyen hat hónap szünet után képzavar, pláne, hogy a sixform-ot kezdi el. A GCSE (érettségi) eredmények augusztusban kerülnek nyilvánosságra, és bár konkrétan nem voltak vizsgák, a próba vizsgák és az egész évi munkájuk eredményét fogják értékelni. Amennyiben valaki nincs megelégedve az eredménnyel lehetősége lesz szeptemberben megcsinálni a vizsgát, így nem éri igazságtalanság. Sajnos a Prom (Szalagavató) elmaradt, és nem hiszem, hogy pótolni fogják. Szulának még tart az egyetem online képzése minden nap tíztől kettőig. Már alig várja a szeptembert, hogy a barátaival a már előre lefoglalt lakásba beköltözzenek és végre visszatérjen minden a normális kerékvágásba. Habár az egyetem bejelentette, hogy ebben az évben nem lesz még normál oktatás, hanem folytatódik az online séma, ami igazság szerint elég nyomasztó, ráadásul az egyetem költsége nem változott, tehát ugyanannyit kell majd befizetni (visszafizetni a diákhitelbe), mintha minden nap bejárt volna és igénybe vette volna az egyetem adta lehetőségeket. Ez nem igazán igazságos. Debi és Dan is dolgoznak, Debinél sok a munka Dannél pedig sok a gyerek, mert az alsósoknak elkezdték már jó egy hónapja a sulit, ami igazából nem rendes oktatás hanem csak elfoglalják a gyerekeket ahogy tudják, mert a szülőknek dolgozni kell menni. Tibi buszozik, de nem sok öröme van benne, semmi túlóra, csak a bosszantó emberek vannak, akiknek egyenként el kell magyarázni, miért szükséges a maszk ha tömegközlekedéssel akar eljutni A-ból B-be. Nem könnyű néha. A buszokon jelenleg maximum tíz ember utazhat, de még így is el kellett küldeni a busztársaságnak néhány embert mert nincs annyi munka. Mióta én abbahagytam a takarítást, amit másodállásban csináltam, nincs megtakarításunk, egyszerűen nem megy. Azon gondolkozom, hogy keresek valamit újra, hogy jövőre egy picit jobb legyen.  Szeptemberben tartják meg Budapesten az ünnepi könyvhetet, amit júniusban el kellett a vírus miatt halasztani. Lehet, hogy lehetőségem adódna ott lenni a könyveimmel az egyik könyves csoporttal. Ez most minden vágyam. Van néhány olvasóm, elkezdték megismerni a nevem, jó lenne találkozni velük, és a különböző irodalmi csoport tagjaival, más írókkal, akár a nagy nevekkel is, mondjuk Vámos Miklóssal. Egy két nap Budapesten egy könyv fesztiválon szeptemberben! Olyan jól hangzik. Igazság szerint sajnos ez is pénz kérdés, mert ha még sikerül is csatlakoznom a csoporthoz, gondolom nekik is kell fizetni, hogy a standon megjelenhessek mint író, a könyveimből ki kellene nyomtatni tíz húsz példányt, minimum ami nem kis költség és az utazás, szállás költsége sem elhanyagolható. Szóval, csak reménykedem, hogy összejön.

Néha kavicsokat festünk

Egy hónapig scrub-ot hordtunk amit önkéntesek készítettek az egészségügyi dolgozóknak (nekem nem volt túl kényelmes, de most megy a harc, hogy hordhassunk nadrágot)



Dan szülinapja 

Ilyen is van ( a melóhelyen )

Elkezdtem valamit...

Már érik az alma az almás kertben


Van már mit vinnem a könyv ünnepre (kell még belőlük néhány)
A fodrászok csak júliusban nyitnak, szóval magam vágom a hajam. Hát most jól elbénáztam a géppel :/

Szerencsére a barátainkkal már találkozhatunk és a kedvenc helyünkön ehetjük a fish and chips-et (Brixham Breakwater)

És a bicajom is új életet kezdett velem :)

Egész nap lustálkodik de este hat után hozza a játékát :)





2 megjegyzés:

  1. Jaj de jó, végre megint egy kis beszámoló. Vannak gondok, de vannak jó dolgok is, ahogy látom. Sajnos az a fránya pénz mindig gond marad, hol kisebb, hol nagyobb hiány van belőle, de az ember azt osztja be ami van.
    A könyvhetes megjelenésre szurkolok neked. Ki tudja, lehet mi is találkozhatnánk ott végre egyszer. Azt, hogy ez mibe fájna, tudom. Én pl. ezért nem vállaltam az író olvasó találkozót, hiszen az ember oda se mehet üres kézzel, és bár talán elfogytak volna a kinyomtatott példányok, de megfinanszírozni nekem kellett volna. Volt aki ajánlotta, hogy álljak ki Bp-n valamelyik téren és áruljam ott. Megint csak könyvek kellenek hozzá, ki kell fizetni. És nyilván ingyen nem állhatnék ki sehova. Nehéz az "amatőr" írók dolga. Én ezért is fáradtam bele, oly annyira, hogy az írást sem folytattam. De örülök, hogy te olyan lelkesen csinálod, írsz új dolgokat, és próbálkozol több fórumon is, hogy eredményt érj el. Szurkolok neked nagyon!
    Gabi

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszi a támogatást! Remélem sikerül valahogy :)

      Törlés