2015. május 2., szombat

Mit csináljunk egy esős napon?

A tegnapi folytatásaként ma ködös, esős és szeles időre ébredtünk. Tibi szolgálatba ment a toronyba. Ez az ő charity munkája. Havi egy két alkalommal a Brixham-i coastguard-ot segíti munkájukban, ami a tengerparton lévő megfigyelőtoronyban történik. A professzionálisan felszerelt megfigyelőállomáson mindennap reggeltől estig váltják egymást az erre kiképzett emberek, akik bármilyen vészhelyzet esetén, értesítik és irányítják az életmentőket, hiszen a toronyból megfelelően figyelemmel kísérhetik az eseményeket. Röviden ennyi. 
Én ma szabadnapos vagyok, és gondoltam egy jó kis pörköltet összedobok nokedlival, és talán egy kis süti is belefér az időmbe. 
Aisa nem tudott mit kezdeni magával, úgy látszik csak napos időben vonzzák a tableten lévő játékok. Aztán eszébe jutott hogy előszedi a gardrobba száműzött barbikat és egyéb játékokat. Felcipeltük a nappaliba a dobozt, majd együtt próbáltuk megkeresni nemcsak a barbik hanem a néhány éve oly közkedvelt Monsterhigh babák kezét lábát és egyéb hozzátartozóit. Aztán amikor én nekiálltam az ebédnek, Debi csoszogott le a konyhába pizsiben ( 10.30 volt) és valahogy ittragadt a problémásabb hajú babák renoválása miatt. Dél körül Szula is megérkezett a szobájából, a régi Sony Ericsson telefonjával, és az öt-hat évvel ezelőtti dalokat, vagy Aisa által készített videókat nézték, hallgattuk végig. Hihetetlen, de eltelt egy fél nap veszekedés nélkül. 

                                   Ez a kis porcelánbaba már itt került hozzánk Angliában
                                 Maggie Reagie baba még énekel ha nyomjuk a pocakját
                   Ezt a két porcelánbabát még Viki hozta néhány éve Írországból a lányoknak
                                 Nagyüzemben megy a babafodrászat
                       Ez a két Barbie már nem fázik és a hajuk is csodás 
      Ariel újra szépen énekel nem ilyesztő hangokat ad ki, köszönhető az új elemeknek
            Frankie-stein lába vissza lett ragasztva, összeszedte picit magát
   Kár hogy előtte kép nem született, mert ez az Ariel rasztább volt mint Bob Marley és most...
                  Debi kezét dicséri a végeredmény
 A három porcelán baba végre nem egy neylonzacsiban kitekert végtagokkal várja a feltámadást



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése