Amikor tavaly a brixhami mólónál estefelé fókát láttunk néhány másodperc erejéig, teljesen felvillanyozódtunk. Nemrég a hozzánk igen közel lévő sziklás tengerpartnál fókákat fényképezett valaki. Állitólag ott igen gyakran előfordulnak, az ott rendszeresen horgászó emberek halakkal etetik őket. Nosza, gyorsan felkerekedtünk, hogy megnézzük. Persze szerencse kérdése, hogy látunk-e vagy sem, de azért bíztunk benne, hogy látunk legalább egyet. A legnagyobb meglepetésünkre három fóka is volt az öbölben, a gyerekek ugráltak a vízbe és közelebb merészkedtek hozzá, persze ő azonnal a víz alá bukott és feléjük úszott, azok pedig sikítva úsztak ki a sziklákhoz. És ez így ment jó darabig. Egy kislány jó húsz centis halat fogott a kezében és odaadta az egyik vízben lévő gyerkőcnek aki odacsalogatta az egyik nagyobb fókát, aki persze oda is úszott azonnal és mint egy jólnevelt kutya óvatosan elvette a fiútól a jókora halat, majd egy csusszanással le is nyelte azt. Nagyon barátságos kis élőlények voltak, óriási szemeikkel érdeklődve figyelték a parton összegyűlteket, néha a víz alá bukva úsztak egyet, majd visszatértek a part közelébe. Gyönyörűen sütött a nap és a több méterre megemelkedett víz alá simán be lehetett látni. Ez egy akkora élmény volt számunkra, hiszen vadon élő fókákat még ilyen közelről soha nem láttunk és olyan jó volt a tudat, hogy ők azért vannak itt mert jól érzik magukat az emberek társaságában és nem azért mert be vannak zárva egy medencébe ha akarják, ha nem. Többször visszamentünk azóta, de ilyen szerencsénk még nem volt mint aznap, azért reméljük még láthatjuk őket, Sammy-t és barátait...
Itt van két kis videó róluk:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése