Ez a csodálatos part lett a kedvencem. Már sok parton voltunk a környéken, de mindíg volt valami ami miatt nem szerettünk visszamenni. Hol nagyon kavicsos, hol túl sokat kellett lefelé aztán persze felfelé gyalogolni, hol a túl sok látogató miatt nagyon szemetes volt. Néhány napja felfedeztünk egy nagyon hangulatos kis partszakaszt épp Torquay és Paignton határvonalán. A parthoz a Hollicombe Parkon keresztül lehet eljutni. Az ember átsétál egy gyönyörű fákkal övezett zöld parkon aztán egy kis alagút, amely felett vonat halad át időközönként (megjegyzem szinte alig hallani, nem zakatol hanem suhan) majd egyszercsak hopp, elénk tárul egy csodálatos vörös homokos partszakasz. A partfal több tíz méter magas vörös sziklafal.
A biztonság kedvéért hatalmas köveket raktak az aljába, hogy megakadályozzák az omlást és persze acélhálóval van bevonva, hiszen fölötte megy a vonat. Nincs büfé, fagyizó, strandjáték butik stb. csak homok, sziklák és a tenger. A hatalmas falból mintha egy óriás falatozott volna, a lemezek egymás fölött a vörös különböző árnyalataiban meredeznek. Egy kis édesvízű patak is folyik innen a tengerbe, a különféle madarak inni járnak rá.
Amikor teljes apály van többszáz métert lehet begyalogolni a langyos vizes hullámos vörös homokon és közben megcsodálni az élővilágot. A bokáig érő vízben rákok keresnek a homokban menedéket, hogy a sirályok ne vegyék őket észre.
Csigák, kagylók tapadnak egymáshoz szorosan az egyre apadó vízből kibújó hatalmas köveken. A sirályok csemegéznek, szinte terített asztal az apadó tenger nyújtotta bőségtál. Mi pedig a szemünkkel faljuk a csodálatos élővilágot és vizi növényeket. Órákat tudnék bóklászni a tükörsima homokon a kövek között és érdekes kagylókat vagy megbújó élőlényeket keresni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése