Karácsony előtti herce hurca 2. Christmas Carol

 Egy újabb élményben volt részünk tegnap Szulával. A kedvenc utcámban van egy templom. Mikor Aisa még a közeli iskolába járt, ebbe a templomba jártak az ünnepek alkalmával. A múltkor egy másik templomban voltunk Mozart koncerten. A Devon Kórus illetve négy kiváló operaénekes prezentálta a művet és tényleg nagyon élvezetes volt. A szoprán énekes hangjától leesett az állunk. Ott olvastuk, hogy Christmas Carol lesz hamarosan a St.Marychurch-ben, ugyanaz a kórus fog szerepelni és ingyenes a belépés. Nosza, felírtuk a naptárba és tegnap összeszedtük magunkat, hogy megnézzük. A templom szépen fel volt díszítve, a hátsó részben óriási karácsonyfával. Elől a kórusnak volt helye, középen az első padsorhoz kötve öreg juhászkutya feküdt türelmesen, nem törődve a körülötte zsongó emberekkel, akiknek a kilencven százaléka hetven év fölötti volt, beleértve a kórus tagjait is. Az első sorban volt hely, úgyhogy nem szégyenlősködtünk, leültünk. A program részletesen le volt írva, amit a belépéskor átadtak nekünk. Két számot a kórus énekelt, majd a karmester átvonult az orgonához és mi felálltunk, hogy az előttünk lévő kis zöld énekeskönyvből a megfelelő számú dalt elénekeljük a kórussal együtt. Vicces volt. A legtöbb ének dallamát már ismertem, a szöveg pedig ott volt a könyvben. Szulával együtt igyekeztünk igazodni a többiekhez. A végén egy mulatságos dalt is előadtak, a karmester szerint Andre Rieu is ezzel a dallal szokta befejezni a koncertjeit. Mondhatni igen mulatósra sikerült, mindenki ritmusra dülöngélt. Jól éreztük magunkat. Ma reggel viszont a hangom repedtfazékhoz volt hasonlítható, ez köszönhető a tegnapi mulatozásnak illetve, hogy elkaptam valami köhögős nyavalyát a kollégáimtól. Mindent összevetve, függetlenül attól, hogy nem vagyunk hívők, szép volt ez az este.