2019. július 17., szerda

Nyár, ahogy tetszik

Igazán nem mondhatom, hogy panaszkodnom kellene az angol időjárásra. Lassan egy hónapja nem esett, gyönyörű reggelek, meleg nappalok és kellemesen hűvös éjszakák vannak. Szúnyogok nélkül :) Egyelőre csak a szabadnapjaimon élvezhetem ki ezt az időt, de persze a reggeli kutyasétáltatások is kellemesek, főleg, hogy nem kell kardigán, kabát.
Megvettük a kis hajónkat, ami nem is olyan apró, harminc láb hosszú (9 méter). Sajnos azonban még nem élvezhetjük ki a vitorlázás örömeit, mert néhány javítani való van rajta. Addig sem jutottunk el, hogy kiemeltessük a hajót és szárazra tegyük, mert az összeegyeztetés a kikötővel, a kiemelő és tároló céggel és az ár-apállyal nem egyszerű. Így egyelőre Teignmouth-ban egy vendég kikötőhelyen áll és fizetjük érte a heti nyolcvan fontot :/  Egy aprócska hiba miatt nem tudjuk egyelőre a lebeszélt helyre (Brixham-be) vinni, de ezt a jelentéktelennek tűnő javítást (szigeteléscsere a propellernél) sajnos víz alatt nem lehet elvégezni, a jelenlegi beszivárgást pedig megszüntették, de a motort emiatt nem indíthatjuk be. Tehát oda kell vontatni a hajót ahol kiemelik előbb a tíz méteres árbócot a hajóról, majd magát a hajótestet, amit aztán átvisznek vagy a Teignmouth-i száraz dokkba vagy Dawlish-ba. Ott aztán kitakarítjuk, lefestjük, és a szigetelés is javítva lesz. De azért örülünk Vectris-nek (persze szeretnénk majd átnevezni, mert ez a név őszintén szólva kicsit furi: a neten rákeresve a jelentésére csakis valamilyen fogászati segédanyagot dob fel :D )

Ime Vectris, aki alig várja, hogy meglovagolja a hullámokat végre
Kicsit még szerteszét van minden. A 92 éves tulajdonos minden "hasznos" dolgot otthagyott a hajón.
Lesz mit szelektálni :) De egyébként minden eredeti 1972-es gyárilag beépített cucc benne van, megkímélt állapotban.
Júniusban újra nagy élményben volt részem, mert Tibi még áprilisban megvette a jegyet Mácsai Pál és Huzella Péter, Befogad és kitaszít a világ című Villon estjére, a londoni Szent István házba (amely egy magyar közösségi kultúrház)  Ezt az estet már számtalanszor hallottam, mert még néhány éve a neten találtam rá. Akkoriban még a szálloda takarítás közben, kínomban mindent de tényleg mindent meghallgattam amit hangoskönyvben megtaláltam a Youtube-on. Mácsainak már előzőleg hallgattam és tavaly láthattam is az Örkény estjét (Azt meséld el Pista c.) de a Faludi György által fordított és Huzella által megzenésített Villon verseket imádtam hallgatni. Amikor az Örkény est végén, beszélgetni lehetett Mácsaival, megkérdeztem, hogy esetleg eljönne e Huzellával a Villon versekkel, és ő nem zárkózott el, hanem csak annyit mondott, ez nem tőle, hanem a rendezőkön múlik. Ha meghívják, eljön. És el is jött most júniusban. Tibivel, Mariannal és Balázzsal együtt mentünk. Mondhatom, nem volt könnyű megoldani, hogy vasárnap korán végezzünk a melóban és elinduljunk egy órakor Londonba, hogy ötre odaérjünk. De sikerült! És fantasztikusan éreztük magunkat. Én legalábbis. Mariannak voltak fenntartásai Mácsaival kapcsolatban, de Villont szereti. Balázs még soha nem hallotta és Tibi sem, szerintem. De mindannyian jól érezték magukat, mert ez a két ember fantasztikusan jó előadó. Már közel húsz éve van ez a közös műsoruk, és számtalan világvárosban felléptek már a magyar közönségnek. Szünetben megvettem a CD-t is és aláírattam velük.
Mácsai Pállal :) Ő az egyik kedvenc magyar előadóművészem (látszik,hogy fülig ér a szám? )



Már nagyon várjuk a nyaralást, de még több mint két hét van augusztusig. Csupán egy hét jutott nekünk együtt, de remélem nem lesz semmi gond. Úgy terveztük, hogy az olasz Toszkánába megyünk és a környező városokat végiglátogatjuk, és élvezzük az olasz borvidéket. A mostani időjárás viszont eléggé aggaszt, mert tornádó, jégeső is előfordult a napokban Olaszország északi részein, úgyhogy drukkolunk, hogy augusztusra lecsendesüljön az idő és élvezhessük a toszkán napsütést!

Szula már biztos, hogy megy Koreába! Az egyetemi vizsgák mind jól sikerültek, sőt, mi több, kitűnő lett az eredménye! A repjegyet már áprilisban megvette, és ma végre megkapta a vízumot is! A szálláshelyét már lefoglalta. Augusztus huszadikán repül néhány osztálytársával, szóval teljes a boldogsága.

Aisának véget ért a suli. Az utolsó hét a work experience volt. Ez a tizedikes osztályoknál kezdődik év végén. Egy hét munka valahol (persze fizetés nélkül). Neki kellett keresnie egy helyet ahol foglalkoztatják egy hétig és az iskola is felveszi a kapcsolatot a céggel. Mivel egyelőre úgy érezte, vonzódik a tanári pályához (az alsóbb osztályokhoz inkább) jelentkezett abba a suliba, ahol hatodik osztályig járt. Azok visszajelezték, hogy szívesen látják az elsősöknél, így nagy izgalommal várta a hetet. Pici csalódás lett belőle. Az iskola elég felkészületlenül várta a "segéd tanítónéniket" Nem kaptak utasítást, pontosan mit is csináljanak, így az első néhány napban csak téblábolt, és próbálta hasznossá tenni magát. Néhány gyerek lógott rajta, ölelgette (amit nem nagyon szeretett), de amire számított, hogy segíthet nekik a tanulásban, nem valósult meg. Persze az alsósoknál is az utolsó hét, szinte csak játék az udvaron és tengés lengés egész nap. A tanárok nem vették a fáradtságot, hogy érdekessé tegyék a nagyoknak ezt a hetet. Szomorú, de sajnos ez elvette a kedvét ettől az egésztől. Pedig már hajlott afelé, hogy ezt a pályát választja és eszerint tanul tovább. Köszönjük StMarychurch Primary School :(

A lányokkal kiruccantunk egyik este, és végre egy közös képet sikerült készítenem

...meg még egyet :)

Sunny egy éve érkezett hozzánk, és köszöni, jól van 



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése