Főnökváltás

Picit szomorú volt ez a ma délelőtt. A hotel általános igazgatója 19 év után váltott és egy másik helyen próbál ezután érvényesülni. Nem lehetett könnyű ötven évesen váltani ennyi idő után, de valahol megértem. Elcsukló hangon köszönte meg a munkánkat (szomorú, hogy ezt évről évre nem tette meg).
Mondjuk nagyon rendes fazon. Én bármikor ha hozzá fordultam, akkor megértő volt és megoldottuk a problémákat. Soha egy rossz szót nem hallottam tőle, mindig kedves volt. Még akkor is ha rossz napja volt. Jólesett, hogy két hete amikor a P6O-as nyomtatványt odaadta (ez egy év végi elszámolás, hogy mennyit fizetést kaptam és mennyi adót vontak le. ) Szóval mikor odajött és átadta a papírt akkor külön megköszönte a munkám és felhívta a figyelmem, hogy megtartja a számom és én is ha váltanék akkor számíthatok rá. Valószínű, hogy ha emberekre lesz szüksége akkor megkeres. Biztos másokat is, de akkor is jólesett, hogy meg volt elégedve a munkámmal. Egy sokkal szebb szállodában fog dolgozni, ami luxusszállónak számít itt Torquay-ban. Ez a Babbacombe Bay Hotel.
Nyolcadikán jön az új manager. Nem láttam még személyesen. Nem hallottam még semmi jót róla, mondjuk még rosszat sem. Majd meglátjuk. Valószínű, hogy új szelek fújnak majd ez után. A főnöknőm aggódik a munkája miatt, mert addig biztosnak érezte a helyét míg Nigel volt a főnök, de az új pasast nem ismeri és hát befolyása sincs rá... Mondjuk ezt az egyet nem bánom.

Nők a volánnál

Kisebb dugó a főútvonalon. Nem jellemző itt, mégis előfordul néha. Jobbról, az egyik mellékutcából kikanyarodna egy kis fehér Mini. A kormánynál ősz hajú nénike, alig látszik ki mögüle. Előzékenyen meghúzom a kormány mögött jobb oldalon lévő kart és lespriccelem a szélvédőt. A néni  mosolyogva int és besorol elém. Mi nők, félszavakból is megértjük egymást :D