2014. május 28., szerda

Megérjük a pénzünket

"Hárman vagyunk testvérek, három lány..." G.Szabó Judit, Megérjük a pénzünket c. könyve kezdődik így. Rongyosra olvastam mert imádom. Mivel mi is hárman vagyunk testvérek és én persze a középső, a könyv szerint a jópofa mindíg ugrabugra, bár nem a legszebb Anikó, akinek a szemszögéből a könyv íródik. Sajnos a mi gyerekkorunk azért nem volt olyan vidám és meghitt családi fészek ahogy a könyvben van, de azért a három lány, az stimmel. A most harmincat "taposó" húgom Viki után jöttünk ide, ebbe a kedves kis tengerparti városba, lassan már két éve. Az ő kis családja azóta négy főre bővült. Tavaly kiröppent Zsuzsi, a nővérünk lánya aki szinte egyidős Vikivel . Keményen dolgozik, hogy a tesóját Petit és Brigittát kihozhassa, és együtt folytathassák itt a kis életüket. Brigitta hat évvel idősebb mint én, a korát meghazudtolóan fiatalos és talpraesett nő. Élete első repülőútját teljes nyugalommal élte meg, mint aki csak felszáll a 23-as buszra hogy a Borároson leszálljon. "Én mindíg tudtam, hogy nagy utazónak születtem, csak soha nem volt pénzem rá" mondta. Hát most kijött egy hétre meglátogatni a lányát és ma újra szokásunk szerint, egymás szavába vágva  meséltünk egymásnak. Persze nem csak hárman, az én két kisebb lányom, aztán Zsuzsi és Viki pici lányai is közreműködtek a hangzavarban. Akár az olasz filmekben, full hangerőn...
A nővérem és én...valamikor a kőkorszakban

Zsuzsi és Viki cirka 29 éve :D


Viki Zsuzsi és én 

Na és itt lesz a közös kép 2014-ből:


Brigitta, Krisztina, Viktória

:))

:)))))
















1 megjegyzés: