A kilencvenes években berobbant óriási sikerkönyv, amiért fiatal felnőttek százezrei nem átallottak a második kötet megjelenésekor lesátorozni a londoni és egyéb nagyvárosok könyvesboltjai előtt, számomra valami érthetetlen katyvasz volt. Próbáltam én sokszor nekiveselkedni, hogy átrágjam magam rajtuk, hiszen jómagam is kedvelem ezt a stílust, ami egy picit a való élettel összefont és mégis mesebeli történet. Debinek az ötödikben jófej akart lenni a magyar tanárja és ezt ajánlotta kötelező olvasmánynak. Ezzel kivívta sok gyerek csodálatát, de Debi nagyon utálta. Amikor itteni életünk elkezdődött még nem is sejtettem, hogy J.K.Rowling itt Angliában mekkora példaképnek számít, és hogy az iskolák komoly óraszámot áldoznak a könyvek elolvasására, a filmek megtekintésére és a London melletti Harry Potter stúdió meglátogatására. Aisa ebbe csöppent bele, és az összes HP könyvet eredeti nyelven elolvasta, eredeti nyelven nézte meg a filmet és a stúdió látogatáson is túl van már lassan két éve.
A filmbe belenéztem, voltak érdekes részek és nagyjából tudom miről szól az első és második rész, azonban nem éreztem késztetést, hogy végigrágjam magam a könyveken és az összes filmet megnézzem.
Munkám egyik hátránya, hogy négy órából szinte négyet magányosan töltök, rovom a köröket az üres szobákban és takarítom azokat. Ez elég uncsi hosszútávon. Elkezdtem hangoskönyveket hallgatni, s mióta korlátlan az internet a telefonomon, a Youtube-on is óriási kínálatot találtam hangoskönyvekből. Bevallom, magyarul hallgatom ezeket, és igen, tudom, hogy ha angolul hallgatnám a kínálat is igényesebb és nagyobb lenne és talán a nyelvtudásom is csiszolódna idővel. De én gyarló vagyok, és a saját örömömre inkább anyanyelvemen hallgatom ezeket. Ilyenkor képes vagyok kínomban már olyan dolgokat is meghallgatni amiket nem vennék le egy könyvespolcról. Agatha Christie...összes (nem vagyok krimi rajongó, kövezzetek meg érte), de tartoztam neki ennyivel, ha már a névrokonságon kívül annyi minden összeköt minket, hiszen abban a városban élek, ahol felnőtt és írni kezdett.
Krúdi Gyula, Móra Ferenc (iskolás korom óta nem olvastam tőle semmit) Mikszáth Kálmán, Puskin, Babits Mihály, Kertész Imre, Gyárfás Miklós, Ransom Riggs: Vándorsólyom kisasszony különleges gyermekei (szenzációs volt) az összes Rejtő (Rudolf Péter, Reviczky Gábor, Bodrogi Gyula előadásában) Dragomán György: A fehér király (megindító és magával ragadó volt Scherer Péter és Hajduk Károly előadásában) Karinthy Frigyes novellái, Arthur Conan Doyle, Charlotte Bronte(ugyan kb. huszonöt éve már olvastam Jane Eyre-t, de már nem nagyon emlékeztem), Kosztolányi Dezső és még sorolhatnám.
Persze az ember mikor milyen hangulatban van. Sokszor sajnos hiába kerestem a megfelelőt ami épp a hangulatomhoz passzol, nem találtam semmit. Ekkor teljesen véletlenül az egyik oldalon rákattintottam Harry Potter és a titkok kamrája c.könyre és már léptem is ki ugyanazzal a mozdulattal, de kb. három szó erejéig belecsapott a könyvbe a felolvasó: ...J.K Rowling... mondta egy kisssé rekedtes hang.Épp kiléptem és akkor beugrott, hogy kinek a hangját hallottam: Kern Andrásét. Akit imádok mint szinész és szinkronszínész egyaránt (nekem Woody Allen nélküle csak félember).
És akkor visszakapcsoltam és két nap alatt az egész könyvet amit kb. nyolc órában elémvarázsolt, meghallgattam. És láttam minden szereplőt és minden szereplőnek más és más volt a hangja, hiszen Kern András valami fantasztikus előadó. Miután a második résszel kezdtem, azonnal utána megkerestem az első részt is amit nagyjából már ismertem de Tőle szerettem volna meghallgatni.
Lábjegyzet:
Szeretem a BBC1 csatornán az Antiques roadshow c. műsort nézni amennyiben lehetőségem van rá, hiszen ez reggelente szokott lenni. Itt magánszemélyek különböző helyszineken szakértőknek mutatják meg az otthonról hozott és értékesnek tartott műtárgyaikat vagy régi használati tárgyaikat. A szakértők általában tutira megmondják mennyit ér, és sokan bizony csak úgy tátognak, hogy egy piciny ezüst hátvakaró ami kb. kétszáz éves és a mester névjegyével ellátott, megér akár 1500 fontot is. De ennek az ellenkezője is előfordul persze.
Tegnap három könyvet tettek le az asztalra és meg kellett a nézőknek tippelni melyik a "basic a better és a best a három közül. Természetesen az értéküket és nem a tartalmukat nézve.
Az egyik Fleming: Goldfinger c. első könyvének első kiadása, A better a Hound of the baskervilles c. Sherlock Holmes könyv, a harmadik egy kis szines könyvecske 1997-es tehát első kiadású Harry Potter and the philosopher's stone.
A basic volt Fleming könyve (150 fontot ért) a better volt a Sherlock holmes novella (1500 fontot ért) a best pedig HP első kiadása, melyből összesen 500 db-ot nyomtak 1997-ben. Ezért a könyv 15000 fontot ér!! Ha esetleg valakinek otthon lenne egy hasonló ilyen a ládafiában, jó ha tudja, milyen kincset őriz.
